Balaton-melléki tanúhegyektől a Merapi-vulkánig
2018. június 28. írta: balatonimuzeum

Balaton-melléki tanúhegyektől a Merapi-vulkánig

1967. október 14-től 1968. május 18-ig a Balatoni Múzeum kiállítással tisztelgett Lóczy Lajos emléke előtt. Az eseményt emléktáblával jelölték meg az épület bejárata közelében. 

2.JPG

A tudósról a Földrajzi Közlemények oldalain 1930-ban emlékezett meg gróf Teleki Pál. Tanítvány írt a mesteréről, s bár politikus és geográfus is volt, mégis Lóczyról, az emberről vallott: “Lóczy Lajos vidéki magyar nemes családból származott. Gyermek- s részben ifjú éveit Arad megyében, a magyar Alföld és hegyvidék határán, oly nemzetiségi vidéken élte át, ahol korán kidomborodtak és összeütköztek ezek az érdekellentétek. Meleg családi körben teltek el ezek az évek, a fián határtalan szeretettel csüngő anya oldalán.

scanimage074_1.jpg

A szülőknek szép szőlőjük is volt az aradi borvidéken. A földben és a magyar középosztály, a magyar nemesség hazafias traditioiban való erős begyökerezettség, a meleg családi érzés, az anya iránti tisztelet és gyermekeinek szeretete, a szőlőkultúra iránti előszeretet, de ezen keresztül a mezőgazdasági és általában a gazdasági érdekek benső megértése végig vonul Lóczy Lajos egész életén és kisugárzik tanításaiból éppúgy, mint legbizalmasabb leveleiből.” Bethleni tündérkertbe született a tudós. Az érett és az idős Lóczy Lajos számára a Balaton-melléki szőlősorok majd éppoly otthonérzetet fognak biztosítani, mint gyermekkorában az Arad környékbeliek.

Portré Nemerkényi Antal "Id. Lóczy Lajos emlékezete születésének 150. évfordulóján" c. könyvének borítójáról

 

A világ most nyílik meg előttem csak igazában. De ne félj, azért hazatérek én mielőbb, mivel minden kellemesség mellett hazavágyom én is és a legelőbb otthon kívánnám érvényesíteni az itt szerzett előnyöket.”  - írta az ifjú Lóczy édesanyjának.

Mi más is jutott volna eszébe Lóczy Lajosnak Kínában a lösz-mélyutakat rajzolva, mint hogy résük oly szűk, akárha a Békás szorosé. Benáreszben a Gangesz partján éppolyan vidám és színes lampionokra látott, amilyeneket a balatoni szívhalászok is csónakjuk orrába tettek díszként. Amikor megáll a kínai Kuku-nór tónál, 1879. július 29-én pillantotta meg. A látvány a Balatonra emlékezteti:

"A tó megpillantásakor hangos örömrivalgásban törtem ki, mert hiszen Belső-Ázsiának földrajzi tekintetben egyik legnevezetesebb vidéke tárult ki előttem. A tó 3300 m magasságban van a tenger színe felett. Kiterjedése megközelíti a Balatonét."

Élete alkonyán pedig, amikor már nem indul a Dunántúlról nagyobb utakra, a Balaton-környékének szépségeit hasonlítja távoli tájhoz:

"Azok a sivatagi képek, melyeket negyven esztendővel ezelőtt a földkerekség egyik legsivárabb kő- és homoksivatagján, a belső-ázsiai Góbin láttam, megelevenedtek előttem újra a Balaton felvidéken. Tapolca környékének remek bazalthegyei körül 100-160 méter vastagságú homokréteget hordott el a szél. A Haláp, a Badacsony, a Szentgyörgy-hegy, a Tóti-hegy, a Gulács és a többiek bazaltjai magasan a Pannon-tenger üledékein terülnek szét, s ezek a rétegek csak a bazaltkúpok alatt maradtak meg, a kemény, súlyos bazalt levélnehezékként védte őket. A bazalthegyek körüli tágas részekről úgy eltakarította a szél a homokot, mintha csak száraz, fagyos hó lett volna... "

3.jpg

A tudós geográfus, akit Telekitől Cholnoky Jenőn át Antalffy Gyuláig oly sokan méltattak, 60 munkatársával 20 esztendőn keresztül mintegy 7 000 oldalas munkában foglalta össze Balaton-kutatásait. A Balatoni Múzeumból mindig számíthatott az itteni tudósokra. Lovassy Sándor például "A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" sorozatból több kötetnyi munkát vállalt - „A Balaton faunája” és  „A keszthelyi hévíz tropikus tündérrózsái” címűeket. A Balatoni Múzeum Iktatójában számtalan bejegyzés található, melyek szinte külön-külön is egy elmélyült, Balatonról való közös gondolkodás és tevékenység bizonyítékai.

Lóczy nagyon szépen rajzolt és festett, bár ahogy a versek világa, úgy a festőiség sem érdekelte. Mégis Egry Józsefhez áll a legközelebb, aki azt mondta, hogy ő nem a Balatont, hanem annak világát festi. "Lóczy Lajos – tanítványa, Halász Gyula szerint – sem a tájképet látta meg a tájon; mögéje, alája, beléje hatolt tekintete, – meglátta és megmérte, miből lett, hogyan és miért jött létre, mi volt és mivé lesz…" Egry József Szicíliában ugyanolyan szamaras hegyoldalt festett, mintha itthon készítette volna a Csigóék kútjánál. Lóczy Lajos – miután megmászta Jáván a Merapi-vulkánt - 1906 áprilisában Itáliába utazott, hogy VII. Edward angol királyt is fölvigye magával a kitört Vezúv kráterének peremére. Mintha az egymillió éves balatoni hegyeink valamelyikén járt volna csak…

1.jpg

Sírja az arácsi temetőben

 

Lóczy Lajosról nevezték el a balatonfürediek a gimnáziumukat 1956-ban. Füred városa 1965-ben és 1970-ben, utóbb a Pantheonban avatott emléktáblát Lóczy Lajos tiszteletére. Az arácsi temetőben van a geográfus sírja, évente megemlékeznek róla, megkoszorúzzák síremlékét. A füredi gimnázium épülete előtt Kisfaludi-Strobl Zsigmond Lóczy Lajosról készített mellszobra áll. (1970. május 4-én avatták.)

Míg Balatonfüreden még egy barlang is viseli Lóczy nevét, addig Keszthelyen utcát neveztek el róla. A Magyar Földrajzi Társaság 1982 óta évente Lóczy-emlékérmet adományoz a kutatóknak.

 

Írta:

Németh  István Péter

Balatoni Múzeum

A bejegyzés trackback címe:

https://balatonimuzeum120.blog.hu/api/trackback/id/tr4714075193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.