Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu/atom
blfr8@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2019/01/07/hogyan_tanit_a_muzeum
Hogyan tanít a múzeum?
2019-01-07T14:29:59+01:00
2019-01-07T14:29:59+01:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A Keszthelyi Hírlap olvasói a Balatoni Múzeum híreiről, gyarapodásáról a kezdeti idők óta olvashattak. Az első években kezdtek érkezni az ajándékok, adományok a múzeumi egyesület részére, és kaptak helyiségeket, ahol új tárolószekrényekben tekinthették meg a látogatók a régészeti és természetrajzi gyűjtemények különleges darabjait. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Az egyesület törekvései, a múzeum léte és célja azonban még mindig magyarázatra szorultak, és 10 évvel az alapítás után, 1909-ben Sági János, a néprajzi gyűjtemény őre a „Becsüljük meg a régiségeket” című cikkben adott tájékoztatást.</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Nézzünk néhány szemelvényt, amikből megtudható, mivel foglalkozik a múzeum. </span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Íme, a régészeti gyűjtemény gyarapítása miért fontos:</span></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/1.JPG" alt="1.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="495" height="481" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Közvetlenül felhívja a földművesek figyelmét, hogy a talált régiségeket a faluhoz legközelebb eső múzeumba kell bevinni. Eladhatja vagy ajándékozhatja a tárgyat, utóbbi esetben rá is írják a nevét a tárgyra, <em>„hogy mások is követhessék a szép és hazafias példát”</em>.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A régiségek közül példaként hozza fel a csonteszközöket, amelyek megnézését ajánlja, és elgondolkodtatja az olvasót, miért vannak ezek kiállítva, és mit kell rajtuk megfigyelni.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/2_2.JPG" alt="2_2.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="486" height="271" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A megfigyelés után jön a magyarázat, a jelen korból vett példákkal és összehasonlítással.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> A hegyesre csiszolt csonttal átlyukasztotta az elejtett állat, pl. a medve bőrét, és belehúzta a fonalat vagy a bélből szárított húrt. Így készített magának ruhát a régi ember.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A nagyobb, kihegyezett csonttal ugyanúgy hasba lehetett szúrni az ellenséget, mint <em>„most a katona a szuronnyal a maga ellenségét”. </em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Maga a csont is lehet átlyukasztva – a szarvasagancs darabnál akkora lyukkal, hogy fa nyelet tett bele, és így készítette az ütőfegyverét. Az átlyukasztott kisebb csontok pedig ékszerként szolgáltak, mert <em>„az ember ugylátszik, hiu volt mindig”. </em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A különös formájú, csiszolt vagy lyukas kődarabok szintén gyakran akadnak a földet művelő emberek kezébe. A „menykőnek” nevezett kövekről azt tartják, hogy villámláskor esnek le az égből. Egyéb hiedelmeket is megemlít Sági János:</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3_1.JPG" alt="3_1.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="468" height="239" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Következik a magyarázat: ezek vésők, fejszék, csákányok, buzogányok voltak egykor, és sorba téve megtekinthetők a múzeum tárlóiban. A ma embere is használ ilyen eszközöket, de vasból.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Minden magyarázat mellé gyakorlati tudnivalókat említ meg, amik az újságolvasónak érthetővé teszik az ismereteket.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/4.JPG" alt="4.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="515" height="463" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Rövid történeti áttekintést ad a Magyarországon élt népekről és eseményekről, hogy köthesse hozzájuk a pénzeket és a fegyvereket.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/5.JPG" alt="5.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="497" height="249" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/6.JPG" alt="6.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="252" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Szól a temetkezési szokásokról, és hogy miről árulkodnak a sírmellékletek.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/7.JPG" alt="7.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="532" height="364" /></span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Egyéb régiségeket is gyűjt még a múzeum, amik az emberek otthonában előfordulhatnak.</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/egyutt.jpg" alt="egyutt.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="523" height="328" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Végül rávezeti az olvasót, mi a múzeum célja, amely mindenkié. Rámutat, miért nem jó a régiséget kereskedőnek eladni, és a múzeumi tárgygyűjtésben miért vegyenek részt minél többen.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/10.JPG" alt="10.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="450" height="202" /></span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Végső soron a Balaton-vidék fellendülésének is eszköze a múzeum és kiállítása, a turizmus révén.</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/11.JPG" alt="11.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="457" height="227" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A teljes cikk elolvasható a Keszthelyi Hírlap 1909. október 24-i számában.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Írta:</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Haász Gabriella (történész-muzeológus, Balatoni Múzeum)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2019%2F01%2F07%2Fhogyan_tanit_a_muzeum%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2019%2F01%2F07%2Fhogyan_tanit_a_muzeum%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2019%2F01%2F07%2Fhogyan_tanit_a_muzeum%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hogyan tanít a múzeum?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2019/01/07/hogyan_tanit_a_muzeum#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14543968" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/1.JPG
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/12/21/betlehemi_fenyek_es_arnyak_a_balatonnal
Betlehemi fények és árnyak a Balatonnál
2018-12-21T08:54:38+01:00
2018-12-21T08:54:38+01:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Bizony, a lángos csillag a Balaton körül nem egyszer profán jeleneteket világított meg a Balaton-felvidéken. Közismert volt, hogy a betlehemező csoportok várt honoráriumok reményében össze-összeverekedtek. Háborús ok volt, ha egymás felségterületeire tévedtek vagy szándékosan léptek. Dicsőség a magasságba, de a földön egymást csépelte az egyik csoport vén Koredója a másik sereglet angyalával. Szent és profán kavargott nem egyszer a mesebeli hóhullásban a <em>Csorda pásztorok</em> dallamára.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/5957.jpg" alt="5957.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="534" height="406" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Vörs, 1970 - Korniss Péter felvétele (Balatoni Múzeum, Fotótár)</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">120 éve Keszthelyen sem volt másképpen. A Keszthelyi Hírlap cikkírója 1898 decemberében arra hívta fel a hivatalosok figyelmét, hogy a betlehemezők nem mindig és mindenütt tartják magukat e régi népszokás szépségéhez. S akkor, mi, 2018-ban még igen finoman fogalmazva értelmeztük a korabeli névtelen sorait. Aki emígy hozta az olvasók tudomására, milyen ünneprontó jelenségeket tapasztalt:</span></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1019080.JPG" alt="p1019080.JPG" class="open-in-modal imgleft" width="367" height="275" style="margin-right: 5px;" /></p>
<h5 style="text-align: left;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A Keszthelyi Hírlap 1898. december 11-i száma az idézett cikkel</span></small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">„Az esthomályban toprongyos sihederek durva maszkírozással felruházva, csoportokban járnak utczáról utczára, házról házra s több felől hallottunk már panaszt, hogy ahol szerét tehetik, onnan lopnak valamit. Ahol az ártatlan gyermekek kedvéért bebocsátják őket, ott a mondókájukkal, mely brutális frivolságoktól sem ment, csak szánalmat és visszatetszést okoznak, és mindent inkább szolgálnak szerepük ledarálásával, csak a vallásos érzületet nem tisztelik; tulajdonképpen az ő czéljuk nem is ez, hanem a koldulásnak egy meglehetősen ellenszenves neme... Keszthely város e tekintetben hátrább van sok eldugott kis falunál, hol a lelkész és tanító együttes munkája a betlehem-járókat szépen tanítva, a vallás ügyének is figyelemreméltó szolgálatot tett.”</span></em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> A cikkre az újság következő számában egy szintén nevét elhallgató hozzászóló válaszolt, vagyis inkább megtoldotta a disszonáns esetek sorát a maga példáival. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> "Az adventben jelentkező betlehem-járók [...] izléstelen megjelenésükkel, durva szólásformáikkal, drasztikus élczeikkel és az ezekkel járó egyéniségükkel megbotránkozást keltenek a művelt lelkű emberek előtt. A mi városunkban pedig van egy betlehem-járó társulat, valóságos tolvajszövetkezet, amelynek tagjai, míg ott benn az "angyal" énekel, a külső helyiségben egymásután rakják szűrükbe a kanalakat és kisebb konyhaedényeket, nem vetvén meg egy-egy melegebb ruhadarabot sem..." </span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/5118.jpg" alt="5118.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="544" height="398" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Régi Betlehemesek, 1904-ből (Balatoni Múzeum, Fotótár)</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">E karácsonyi dallamokba keveredő zöngék két igen égető problémára is fölhívják a figyelmet! Először is a szegénységre, amely egyre katasztrofikusabb méreteket ölt majd az első világháború éveiben, nem beszélve arról, hogy onnantól kezdve Budapesten - Krúdy Gyula ábrázolta őket regényeiben - valósággal elszemtelenednek a koldusok. Most lenne 100 esztendős Mándy Iván, ő ábrázolta részvéttel, de realisztikusan a lecsúszottakat, még álmaikkal és már agresszivitásukkal együtt. A <em>Hattyúdal </em>című keleti Márton-film szintén emlékezetes és valós képet ad egy 'kétfenekű' betlehemi jászol segítségével történt erszénylopásról. 1963-ban mutatták be a mozik.</span> <br /><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A tanulatlan és főképpen éhes társadalmi rétegtől hogyan is várhatott a polgárosultabb réteg az övére hangolódó áhítatot, vagy mi több, hogy előadásukkal éppen ezek a rongyosok, nem egyszer tényleg lumpen körülmények közt élők sejtessék meg a titokzatos éj misztériumát. Hogyan érthették volna meg a kenyérlesők az anyagi biztonságban élő módosabb családok fűtött szobáinak világát, ahol a falakon (József Attila szavával élve) "<em>havas tájak vannak, meztelen nők meg almafák</em>"? Tragikusan nem értették egymást ezek az egymástól távolodó világok. A 20. század következő évtizedeiben márpedig ama fortélyos félelem fog igazgatni, s végképp nem kerülhet sor a közös dolgok rendezésére.</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Betlehemesek - Dr. Petánovics Katalin felvétele (Balatoni Múzeum, Fotótár)</span></small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></h5>
<p> </p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/11052.jpg" alt="11052.jpg" width="330" height="515" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Szomorú az is, mennyire nem érti e másik cikk írója a Luca-nap metafizikáját, s hogy miről is szól aznap az ünnep? <em>"De mit szóljunk azokhoz a sihederekhez, akik Lucza napján a pogány eredetű, babonás, és nálunk "kotyolás"-nak nevezett otrombaságot űzik. Reggel ugyanis bemennek a legközelebbi házhoz s itt ellopnak egy jókora tűzifát, azt elviszik a másik házhoz, az ajtóban ráülnek s a legválogatottabb drasztikus mondásokkal traktálják az úri közönséget, aki a képzelt műélvezetért még meg is szokott fizetni."</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Mire gondolhatott az anonim cikkszerző? Azt hiszem, tudom. Az még hagyján, hogy december tizenharmadikáról mint Szent Luca vértanú s szűz napjáról nem esik említés, mint az esztendő legrövidebb napjáról. (Innentől születik a fény, Luca nevében is a latin lux, lucis szóalakokra ismerünk.) Kimondottan keresztény-katolikus ünnep ez, s a magyar kultúra gazdagságát jelzi, hogy számtalan néphagyomány kötődik hozzá. Az úgynevezett falopás nem megélhetési bűntett, hanem valóban sok évszázados, akár ezeréves rítus. A számos tréfa (még a kapukat is leszerelték, elvitték a legények aznap nem egy helyen) között ez is szerepelt. Azok voltak megsértődve, akiket kikerültek a kotyolók. Örömmel adták a gazdák ezúttal a gyümölcsöt, kínálták a pálinkát. Gönczi Ferenc szóról-szóra beleírta Göcsej-könyvébe ezt a féle kotyolási 'falopást'</span></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">"Kora hajnalban 3-4 órakor járnak kotyolni 7-16 éves fiúk. Néhol csak ketten, hárman, másutt öten, sőt tízen is mennek együtt... Egyik társuknál gyűlnek össze. Ott magukhoz fát vagy szalmát vesznek, amelyre kotyolás közben ráülnek. A fát rendesen más udvarából lopják." </span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A népszokást éltetőknek (a kotyolóknak és akiknek kotyoltak) meg sem fordult a fejében, hogy itt valami károkozás, eltulajdonítás, tolvajlás esete volna. S egyáltalán nem volt a nép álszemérmes, sőt semmiféle szégyenérzete sem volt, amikor a bőségkívánók rigmusa udvarukba vagy szobájukba ért, hogy:</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Akkora legyen a kijetik liányának a csöcsi,</em></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>mint a bugyigáskorsó...</em></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A városi, kisvárosi kultúra ezeket a fordulatokat egyszerűen szalonképtelennek nyilvánította. Nyilván, szellemi szegényedésünkre. S ez azért is volt szomorú jelenség, mert éppen egy keszthelyi intellektuel nem tudott a népi kultúráról. Polgár és paraszt műveltség élt egymás mellett anélkül, hogy egymásra talált volna. <em><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/scanimage252.jpg" alt="scanimage252.jpg" style="margin-left: 5px;" class="imgright" width="345" height="478" /></em></span></p>
<p> <span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A kereszténység felvételekor a regölőknek már bizonygatniuk kellett:</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Nem vagyunk mi rablók,</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Szent István szolgái;</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>most jöttünk hideg útról...</em></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A szomszédos Pacsai járásban, Szentpéterúron őrződött meg ez a népdal. </span></p>
<h5 style="text-align: right;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Lucázók 1926 </span></small></h5>
<h5 style="text-align: right;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">(Dömötör Tekla: Naptári ünnepek c. könyvéből)</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">S ránk maradt ez a gyönyörűséges szájhagyomány, évről évre a kotyolók, a betlehemezők, majd az újesztendőben Vízkeresztkor a háromkirály-járás szereplői adták egymásnak a szakrális-profán szövegeket. 120 esztendeje ez utóbbiakra is kitér a cikkíró, igaz, nem az epifánia népi világképére hívja fel a hatóságok figyelmét:</span></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">"Rövid idő alatt útnak indulnak majd a ’három királyok’ is, akikre ugyanazok a megjegyzések vannak, mint a betlehem-járókra. Jó lenne tehát az illetékese köröknek az ő ügyük rendezését már most fontolóra venni."</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/18223.jpg" alt="18223.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="519" height="463" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><span>Három király járás</span><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> (Balatoni Múzeum, Fotótár)</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A 120 éve "tolvajszövetkezetnek" nevezett betlehem-járók hordozható betlehemei ma a múzeumok féltett kincsei. A Balatoni Múzeumban tavaly novemberben nyílt meg - Vidák Tünde és Gyanó Szilvia rendezésében - a Marcali Múzeum és a Balatoni Múzeum közös kiállítása, amely Keszthely vidékének legszebb és legértékesebb hagyományait, népszokásait elevenítette föl a megőrzött tárgyi emlékekkel egyetemben. Láthatók voltak a bábtáncoltató betlehemek figurái, az 1880-as évekből származó vörsi, szentgyörgyi és mesztegnyői betlehemek másolatai. </span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Írta: </span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Németh István Péter (Balatoni Múzeum)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F12%2F21%2Fbetlehemi_fenyek_es_arnyak_a_balatonnal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F12%2F21%2Fbetlehemi_fenyek_es_arnyak_a_balatonnal%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F12%2F21%2Fbetlehemi_fenyek_es_arnyak_a_balatonnal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Betlehemi fények és árnyak a Balatonnál"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/12/21/betlehemi_fenyek_es_arnyak_a_balatonnal#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14501074" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/5957.jpg
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/12/14/a_konyv-jegyesseg_dicserete
A könyv-jegyesség dicsérete
2018-12-14T13:58:29+01:00
2018-12-14T13:58:29+01:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Goethe szerint a gyűjtő boldog ember. Dr. Poór Ferencre is igaznak találtatott ez a szállóigévé híresült mondás, hiszen egész pályafutását végigkísérte kisgrafikákat gyűjtő szenvedélye. Ozorán született, Illyés Gyula bölcsőhelyének közelében, ahol tájmúzeumot is alapított, valamint a híres vár megmentésén is fáradozott. (Ma már látnivaló: sikerrel.) Keszthelyhez és Veszprémhez kötődő oktatási tevékenysége mellett egyik fontos, hobbinál is komolyabban vett foglalatosságát az ex librisek világában lelte meg.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/csohany_kalman.jpg" alt="csohany_kalman.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="444" height="292" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Csohány Kálmán ex librise - Poór Ferenc és családja gyűjteménye, Balatoni Múzeum, Kisgrafikai gyűjtemény</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Nem csupán gyűjtötte a művészi kivitelezésű könyvjegyeket, de a maga és családja számára is neves képzőművészekkel készíttette el azokat a kisgrafikákat, amikkel könyvtárának egyes példányait ellátta. S nem csupán bibliotékájának egyes korpuszaiba jutott ex libris, igazolva, hogy a könyv az ő gyűjteményéből való, ám gyűjtő- és cseretársak kollekcióit is gyarapította. Szellemi névjegyek jutottak el az ismerősökhöz, barátokhoz, egyként bibliofil kollégákhoz a határokon belül, de a Kárpát-medence városaiba, sőt Európa messzibb tájaira is. Akár a bélyeggyűjtők egymással való levelezései, valóságos lázas kapcsolatrendszer volt (s tán az is marad) a kisgrafika-gyűjtőknek ez a fajta egymást becsülése. (Amikor a Gutenberg-galaxis és az új info-korszak intervallumai egymásba értek, nem egyszer az előbbi hátrányára.)</span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><small>Fery Antal ex librise - Poór Ferenc és családja gyűjteménye, Balatoni Múzeum, Kisgrafikai gyűjtemény</small></span></h5>
<p> </p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/fery_antal.jpg" alt="fery_antal.jpg" width="215" height="273" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Dr. Poór Ferenc ex libris gyűjteményének csak egyik részét teszi ki a magyar festőművészek míves keze munkája. A Balatoni Múzeumnak ajándékozott több ezer könyvjegy között osztrák, német, dán, olasz, francia, spanyol, olasz, ukrán, román és baltikumi grafikus vall könyv-szeretetéről valamint tesz tanúbizonyságot arról, hogy akár a szobrászok az éremművészetben s egyéb kisplasztikákban, a festők, köszönik, jól érzik magukat a kisgrafika műfajában is. Éppen olyan remekművek születésének ád formát a vizuális fantázia, mint a költői – mondjuk – a parányi haikukban vagy a kurta epigrammákban.</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/diskay_lenke_1.jpg" alt="diskay_lenke_1.jpg" width="207" height="324" style="margin-left: 5px;" class="imgright" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Az ex librisek nagyban segíthették Dr. Poór Ferenc munkáját, hiszen például a képmagnetofonok (a videók) alkalmazásának lehetőségeivel is foglalkozott veszprémi évei alatt. Az audiovizuális oktatásban, a kiadványszerkesztésben, az esztétikai nevelésben, s számtalan területen bár több szerepet kapnának az igényes, látványos és nem egyszer igen gondolatgazdag kisgrafikák, amiknek megismertetésén és megkedveltetésén Poór tanár úr sokat fáradozott.</span></p>
<h5 style="text-align: right;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Diskay Lenke ex librise - Poór Ferenc és családja gyűjteménye, Balatoni Múzeum, Kisgrafikai gyűjtemény</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Bizonyította, hogy mindenki számára elérhető a személyesen készített könyvjegy, már nem csupán egyházi vagy főúri szokás megjelölni egy könyvet, hogy kinek a könyvtárából való. Ezt jelenti latinul az 'Ex libris...' Mátyás királynak is voltak már ex librisei... Az első könyvjegyek készítői között ott találjuk Dürert, aki fa- és réz-metszeteket egyaránt alkotott. E sokszorosító eljárások máig léteznek, harmadik technikaként a lino-metszést kell említenünk. A legelső, modern értelemben vett ex librist egy pozsonyi könyvgyűjtő, Teilnkes János készítette féltett kincseibe.</span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/scanimage231.jpg" alt="scanimage231.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="565" height="435" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Fery Antal ex librise - Poór Ferenc és családja gyűjteménye, Balatoni Múzeum, Kisgrafikai gyűjtemény</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> Poór Ferenc a veszprémi Horizont című pedagógiai periodikában az Első és a Második Balatoni Kisgrafikai Biennálé alkalmából nem csupán tudósítást írt a keszthelyi kiállításokról, ám az ex librisek világának bemutatásával egyfajta képzőművészeti és kulturális missziót is teljesített. Galambos Ferenc definícióját adta kollégái kezébe (1973. 2. szám.) :</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">AZ EX LIBRIS a könyv belső táblájára ragasztott sokszorosított grafikai lap, amelynek célja az, hogy a kérdéses könyvnek egy meghatározott személyhez, könyvtárhoz való tartozását dokumentálja. A tulajdonos nevén kívül legtöbbször képes ábrázolást is tartalmaz, mely tulajdonosának foglalkozására, nevére, vagy gyűjtési körére utal és egyéniségét is szimbolizálja.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/scanimage239.jpg" alt="scanimage239.jpg" class="imgnotext" width="406" height="367" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Karl Walter ex librise - Poór Ferenc és családja gyűjteménye, Balatoni Múzeum, Kisgrafikai gyűjtemény</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Poór Ferenc írásából idézzük fel, kik is távoztak a keszthelyi kisgrafikai seregszemléről elismeréssel az 1970-es évek elején?</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span><br /><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></p>
<blockquote>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Nívódíjban részesültek bemutatott műveikért: </span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Deák Ferenc, </span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Stettner Béla és </span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Andruskó Károly grafikusművészek.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A Balaton környékének híres embereivel kapcsolatos különdíjat Diskay Lenke, a balatoni táj bemutatásáért járót Trojan Marian József, a Balaton története és néprajza témában Bognár Zoltán, a Petőfi ábrázolásokért pedig Fery Antal kapta.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/takacs_dezso.jpg" alt="takacs_dezso.jpg" class="imgnotext" width="180" height="194" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Takács Dezső ex librise - Poór Ferenc és családja gyűjteménye, Balatoni Múzeum, Kisgrafikai gyűjtemény</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A díjnyertes alkotásokat megőrizte, őrzi a Balatoni Múzeum kisgrafikai gyűjteménye.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Dr. Poór Ferenc könyvjegy-gyűjteményének bemutatását az ünnephez közeledve, illőn karácsonyi grafikák csokrával kezdjük. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Olvasóinknak ezekkel kívánunk Áldott Karácsonyt!</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Írta: </span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Németh István Péter (Balatoni Múzeum)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F12%2F14%2Fa_konyv-jegyesseg_dicserete%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F12%2F14%2Fa_konyv-jegyesseg_dicserete%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F12%2F14%2Fa_konyv-jegyesseg_dicserete%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A könyv-jegyesség dicsérete"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/12/14/a_konyv-jegyesseg_dicserete#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14481872" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/csohany_kalman.jpg
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/12/07/masodik_vilaghaborus_pusztulas_a_muzeumi_anyagban
Második világháborús pusztulás a múzeumi anyagban
2018-12-07T12:04:14+01:00
2018-12-07T12:04:14+01:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A II. világháború magyar vonatkozású, jelentős kulturális veszteségeként tartják számon annak a vonatszerelvénynek a pusztulását, amelyet 1945. március 28-án a zalaegerszegi vasútállomáson bombázás ért. A szerelvényen a keszthelyi Balatoni Múzeum, a sümegi Állami Darnay Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum ládákba rakott műtárgyai voltak, melyeket Keszthelyről Nyugatra akartak menekíteni, a zalai főispán utasítására.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A tudományos közvélemény szerint a három múzeum korabeli anyaga teljesen elpusztult. Így aztán meglepetésszámba megy, ha az utóbbi idők kiállításain fel-felbukkan olyan tárgy, amely 1945 előtt volt a felsorolt három múzeum birtokában.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Pár hete, szeptember végén-október elején például az úgynevezett Székely Krónikáról szóltak a hírek (a cikkek <a href="https://mult-kor.hu/tulelte-a-bombatamadast-az-elpusztultnak-hitt-szekely-kronika-20180926" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt</a> illetve <a href="https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2018/10/04/visszakerul-erdelybe-a-szekely-kronika/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt</a> olvashatóak). <a href="https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2018/10/04/visszakerul-erdelybe-a-szekely-kronika/"></a></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Mi is történt? Elpusztult-e minden, ami a vonaton volt, illetve elvittek-e minden, műtárggyal megrakott ládát a Balatoni Múzeum épületéből 1945 elején?</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/az_1947-es_veszteseglista_reszlete_1.jpg" alt="az_1947-es_veszteseglista_reszlete_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><small>Az 1947-es veszteséglista részlete</small></span></h5>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Amint <a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/11/09/a_keszthelyi_muzeum_gyarapodasa_sumegrol_1937-ben" target="_blank" rel="noopener noreferrer">egy korábbi bejegyzésből</a> kiderült, a sümegi múzeum 140 ládányi anyagával Török Gyula muzeológus foglalkozott: 1937-ben és 1938-ban átnézte és beleltározta a tárgyakat. Kiállításra nem vettek ki belőlük, mert nem volt elég tárló. A közgyűjtemények országos főfelügyelőségétől várták az intézkedést ezzel és az államosítással kapcsolatosan.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">1941-ben az új múzeumigazgató, Dornyai Béla átvette a ládákat Török Gyulától. Ki is csomagolt, és csoportokba rendezve raktározta a tárgyakat.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A következő évben a főfelügyelőség egy közös kiállítás rendezését határozta el, a már raktáron levő keszthelyi és sümegi tárgyakból. Szakmuzeológusok érkeztek Budapestről, akik 1942 tavaszán és nyarán az őskori, római kori, népvándorláskori és középkori régészeti, valamint a néprajzi anyaggal foglalkoztak. Végre új vitrinekhez is jutott az intézmény. Szeptemberben azonban a növekvő háborús veszély miatt a rendezés abbamaradt. A legértékesebb tárgyakat újra ládákba kellett rakni és levinni a kijelölt légvédelmi óvóhelyre, az alagsorba. 62 ládát töltött meg ez a kiválasztott anyag, vegyesen a két múzeumból, és lista is készült róla.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A front elől menekítve, 1944. októberben érkezett meg Keszthelyre a Székely Nemzeti Múzeum anyaga, 51 ládában.</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><small>Az 1947-es veszteséglista részlete</small></span></h5>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/az_1947-es_veszteseglista_reszlete_2.JPG" alt="az_1947-es_veszteseglista_reszlete_2.JPG" class="open-in-modal imgleft" width="367" height="433" style="margin-right: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">1945 első napjaiban kapta a múzeum azt az utasítást, hogy két vasúti teherkocsira rakják fel a műtárgyakat, ládába csomagolva. A kéznél levő ládák: az óvóhelyen levő és az előző ősszel érkezett erdélyi anyag – utóbbi teljesen vagy részben – kerültek fel így a szerelvényre. Más, raktárban levő tárgyak a múzeumban maradtak.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A bombatámadás utáni napokban, hetekben ellentmondásos hírek kaptak lábra arról, hogy a vonat roncsai közül mi mindent vittek el az emberek, illetve tudtak megmenteni. A zalaegerszegi városvezetés hivatalosan adott vissza Dornyai Béla igazgatónak egy-egy ládányi tárgyat 1946-ban és 1947-ben, és kerültek még be további töredékek a Göcseji Múzeumba.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A pusztulástól megmenekült, múzeumban maradt tárgyakból 1946-ban kiállítás nyílt Keszthelyen. Újra kezdődött a gyűjtőmunka.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A veszteség pontos számbavételéhez 1947 októberében az öt évvel korábban készült óvóhelyi listát vették elő és írták át, kiegészítve. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Címe:</span></p>
<blockquote>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>A Balatoni-Állami-Darnay Muzeumnak légvédelmi célokból – 1943-ban ládákba csomagolt, majd a nyilasoktól 1945. január 5-én Keszthelyről Zalaegerszegre szállíttatott és ott orosz légitámadás folytán elpusztult muzeális anyagának részletezett leltára </em></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A gépelt kézirat a keszthelyi és a sümegi múzeumok anyagát tartalmazza, a Székely Nemzeti Múzeum anyagát nem. A veszteséglistán ládák szerint, sorszámmal szerepelnek a tárgyak, leltári számaik beírásával, megnevezésével, pár szavas jellemzéssel. A 62 ládát római számokkal jelölték.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A lista adatait bevezették később, visszamenőleg a muzeológusok abba a leltárkönyvbe, amely a Sümegről Keszthelyre szállított anyagot tartalmazta. Az egyes tételeknél olvasható a listán kapott sorszám. Így összesíteni tudjuk, hogy a 10 967 tételből (amely 15 937 tárgyat jelent) mennyi esett áldozatul.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/az_1942-43-ban_elcsomagolt_targyak_listaja.JPG" alt="az_1942-43-ban_elcsomagolt_targyak_listaja.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="541" height="368" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Az 1942-43-ban elcsomagolt tárgyak listája</span></h5>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Ha tovább olvasgatjuk a leltárkönyvet, ebből is kiderül, hogy sok tárgy megmenekült az elszállítástól és a bombázástól. A tételekhez, a Jegyzet rovatba ugyanis olyan leltári számokat írtak be, amit a tárgyak egy újabb nyilvántartáskor, az 1950-es, 1960-as években kaptak. A régészeti anyagnál és az érmeknél találjuk a legtöbb ilyen bejegyzést.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A számolások eredménye, hogy 2618 tétel szerepel a veszteséglistán, és 3800 tétel megmaradt. Az összesen 10 976 tételnek ez a 23%-a, illetve a 34 %-a. Örvendetes, hogy az eddigi ismereteink szerint a sümegi anyag 1/3-a túlélte a háborút, a pusztulási arány pedig ennél kisebb.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">S hogy mi van a fennmaradó 4558 tétellel, aminél nem olvasható megjegyzés? Közülük is sok megvan a múzeum különböző gyűjteményeiben, de még hátravan, hogy a régi leltári számok és leírások alapján beazonosítsuk őket. A megmaradt tárgyak aránya így növekedni fog. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Írta:</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Haász Gabriella (történész-muzeológus, Balatoni Múzeum)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F12%2F07%2Fmasodik_vilaghaborus_pusztulas_a_muzeumi_anyagban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F12%2F07%2Fmasodik_vilaghaborus_pusztulas_a_muzeumi_anyagban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F12%2F07%2Fmasodik_vilaghaborus_pusztulas_a_muzeumi_anyagban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Második világháborús pusztulás a múzeumi anyagban"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/12/07/masodik_vilaghaborus_pusztulas_a_muzeumi_anyagban#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14444762" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/az_1947-es_veszteseglista_reszlete_1.jpg
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/11/23/meddig_el_meg_a_balaton
Meddig él még a Balaton?
2018-11-23T12:19:59+01:00
2018-11-23T12:19:59+01:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">120 esztendeje, hogy egy apró hír tudatta a Keszthelyi Hírlap olvasóival, hogy a földrajztudós Cholnoky Jenő a <em>„Balaton kutatása érdekében a Balaton mellé utazott, hogy megmérje a tóba szakadó patakok vízmennyiségét. Cholnoky munkájával e héten lesz kész, azután visszautazik Budapestre.”</em> 120 év után már mi is biztosan tudjuk mindazt, amit akkoriban jobbára még csak ő tudott, s nem nehéz megválaszolni utólag azt a kérdést sem, miért is volt szüksége egy Balaton-kutatónak éppen a tóba befolyó patakok vízének vizsgálatára.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1018433.JPG" alt="p1018433.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="491" height="342" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><small>Csónakázók a Balatonon – Cholnoky Jenő festménye</small></span></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Cholnoky Jenőt egészen kisgyermek kora óta foglalkoztatta tavunk világa, hiszen a geográfus professzor Veszprémben született, és a Séd-völgy dolomit-sziklái, a berényi vörös permi-kövek közül hamarosan a Balaton partjára ért. Pápai diák, majd fővárosi műegyetemista volt, aki fiatalon Kína hatalmas folyóit is tanulmányozta már, mielőtt a Zala torkolatánál, a Tapolca-, az Eger- és a Kétöles-patak, vagy a Szőlősi-séd befolyásainál megállt.</span></p>
<h5><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Cholnoky Jenő rajza a suvadás (lejtőcsuszamlás) jelenségéről</span></small></h5>
<p> </p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1018435.JPG" alt="p1018435.JPG" width="297" height="165" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">120 esztendeje nem állhattak rendelkezésére olyan modern és érzékeny technikai eszközök, mint a mai kutatóknak, ám nem tévedett, ha a tóról tudományos adatokat kellett szolgáltatnia. A Balaton édesvizű mocsári tó, úgy is definiálták, hogy a legnyugatibb keleti tó. Hozzá hasonló, de nagyobb tavak még nagyobb hegyekkel körbefogva a Távol-Keleten vannak, ahonnan Lóczy Lajos után Cholnoky Jenő gondolhatott vissza a Dunántúlra.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A Balatoni Múzeum kiállítótermei közül az első a Balaton geológiáját-geomorfológiáját mutatja be. A Balaton kialakulása – a mítoszok, eredetmondák nyelvén "születése" - mindössze 10 000 - 12 000 évre nyúlik vissza. Az időszámításunk előtti 8. évezredben öt egymástól addig független vízmedence ért egybe. Azóta egységes hidrológiai rendszer. Legkisebb kiterjedése 600, legnagyobb 1 200 négyzetkilométer volt. Összefüggő vízfelületén fény- és színtünemények játszanak nézői képzeletével. Cholnoky Jenő maga festette színesre azokat a fekete-fehér diapozitívokat,a miket szintén saját kezűleg fotografált. Gyönyörűek a balatoni festményei is!</span></p>
<h5 style="text-align: right;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Könyvek a Balatoni Múzeum könyvtárából</span></small></h5>
<p> </p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1018429.JPG" alt="p1018429.JPG" width="374" height="281" style="margin-left: 5px;" class="imgright" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Cholnoky megvizsgálta a tóba befolyó patakok vízhozamát. Fontos szerepet töltenek be a Balaton életében, akár az esők. Tán a késő bronzkorban lehetett volna a legmagasabb vízállást mérni, s ugyanúgy a XVI. században is, amikor a tanúhegyek szigetekként meredtek ki a hullámokból. A párolgás mértéke a mainál sokkalta alacsonyabb az ezerötszázas években. Ma a vízszint az akkorinál több mint hat méterrel alacsonyabb! </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A tapolcaiak például csónakkal jártak ki Szent György-hegyi pincéikhez...</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">De volt sekélyebb a tó a jelenleginél is! A rómaiaknak itt-ott már csak bokáig értek a habok, ám szerencséjükre és szerencsénkre sohse száradt ki még a Balaton. Medrében az évszázadok alatt újabb és újabb rétegek rakódtak le. A partján népek haltak ki, vándoroltak el vagy olvadtak be, aztán ismét más népek jöttek e tájra. Valamennyi megszerette az itt termő gyümölcsöket, az itt kiforró borokat, az ezeken a dombokon legelésző nyájak terelését.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1018431.JPG" alt="p1018431.JPG" class="imgnotext" width="413" height="329" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><small>Turzások a révfülöpi part előtt - Cholnoky Jenő rajza</small></span></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Meddig fog élni tehát a tó? E kérdés megválaszolása okán kutatta Cholnoky 1898-ban a tóba beömlő patakokat. Nem csupán azok vízmennyiségét, de az összetételüket is. S hogy a suvadó vulkanikus hegyek oldalából hoznak-e vajon hordalékot? Koptatja a felszín formáit eső is, szél is. Hoztak és hoznak bizony a befolyó patakok magukkal – egy-egy komoly nyári zivatar után néha – egész szőlőskerteket is. Ami sár nem érte el a Balatont, azt visszahordták teknőben, cserényeken a gondos vincellérek. A hegyoldalak mindkét parton folyamatosan alámosódtak. Cholnoky Jenő emígy válogatta be 1914-ben legfontosabb írásai közé azt, amelyiket erről az erózióról, egyben a tó jövőjéről írt. </span></p>
<blockquote>
<h6 style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Fonyód hegyén már alig van nyoma egy-egy hentergő darabban a hajdan fedező tufának, Tihany egyik meredek oldala a múlt években zuhant alá a Balatonba. Amint Szigliget falai leomlottak, sok ezredév múltán majd leperegnek a vulkánok bazaltsziklái is és a védelem nélkül hagyott agyag-alapzatnak az elvonuló viharok és záporok megássák a sírját, de velük együtt a szép Balatonnak is, mert a sikér medencét talán már néhány ezredév múltán betölti a belehozott vízi és levegőbeli hordalék…</em></span></h6>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Cholnoky Jenő Lóczy Lajos tanítványaként tapasztalatai és tudása alapján már igen pontosan megjövendölte a Balaton várható élettartamát. 1898-ban, 1914-ben, sőt a Balaton-könyvének esztendejében, 1937-ben is ugyanazt s ugyanúgy tudta:</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>A Balatonba azonban állandóan hordták bele a patakok az északi felvidékről a hordalékot: kavicsot, homokot és iszapot. De amellett folyton hullott a tóba a por is. Érdekes, hogy nagyon sok dolomit-por hullott bele... Annyi bizonyos, hogy már valami 20 m vastag a tó lerakódása! Számításaim szerint ez a 20 m vastag lerakódás 300.000 év alatt halmozódott föl, tehát 100.000 év alatt mintegy hét méter. A hátralevő három métert a tó tehát mintegy 33.000 év alatt fogja egészen betemetni. Sőt ennyi időt sem adhatunk, mert a 300.000 év alatt a Zala majdnem egészen feltöltötte az Alsó-Zala és a Kis-Balaton medencéjét, tehát valójában sokkal több halmozódott föl a tóban, mint ahogy addig számítottuk. Ha mindent tekintetbe veszünk, azt mondhatjuk, hogy a tó 10.000 év múlva jelentéktelen mocsárvidék lesz..</em>.” </span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Földtörténeti léptékkel mérve akár hajszálpontosnak is vehetjük ezt a számítást. Cholnoky Jenő – tudományos megalapozottsággal –10 000 esztendőt adott a hullámzó Balatonnak... Lóczy Lajos még annyit sem. Lóczyról egy anekdotát is feljegyzett Cholnoky. Íme:</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Boldogult Lóczy Lajos egy alkalommal ezt fejtegette kedves társaságban. Ő még kevesebb időt, egy-két ezer esztendőt adott a tónak (megjegyzem, hogy ebben tévedt, legalább 10.000 esztendőt kell adnunk neki!). A társaságban egy kételkedő természetű úr nem hitte el Lóczynak ezt az állítását s vitatkozni kezdett vele. Lóczy végre kivágta, hogy hát: „Fogadjunk!” s a másik a vita hevében kezet adott neki, hogy hát fogadjunk! Csak amikor a társaságban kitört a hahota, akkor vette észre, hogy olyasmire fogadott, amit majd csak legfeljebb mint kísértetek dönthetnek el.</em></span></p>
</blockquote>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/scanimage223.jpg" alt="scanimage223.jpg" width="307" height="437" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" /></span></p>
<h5 style="text-align: left;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Cholnoky Jenő mellszobra Keszthelyen, a Helikon parkban</span></small></h5>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Amikről még nem tudhattak, azok a tényezők rövidítették meg a Balaton évezredeit. A globális felmelegedés és sajnos, nem csupán a feltöltődés, de az emberi feltöltés is jóvátehetetlenül el-elhódított a tótól területeket. S ne feledjük, a Kis-Balatont is rossz elképzeléssel párosult emberi akarat tette tönkre mint a Balaton természetes víztisztító medencéjét, amely nem élt külön életet a nagy tótól. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A legeslegpontosabb mai előrejelzések szerint a Balaton szép tükre majd újra részmedencékre törik szét, aztán egy-két lápos tavacska marad hírmondónak belőle, végül 2 200-ra kiszárad. Krieger Sámuel 1776-ban terveket szőtt a Balaton lecsapolásáról, kiszárításáról. A rómaiak közül is a legvoluntaristább személyiségek gondoltak csak haszonnövényeket termelni a medrében, s meglehet, hogy nemsokára utódaink fogják bevetni energiafűvel. Azért, ha lehet, egészen ne így legyen. </span></p>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Írta:</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Németh István Péter (Balatoni Múzeum)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F11%2F23%2Fmeddig_el_meg_a_balaton%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F11%2F23%2Fmeddig_el_meg_a_balaton%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F11%2F23%2Fmeddig_el_meg_a_balaton%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Meddig él még a Balaton?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/11/23/meddig_el_meg_a_balaton#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14383000" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1018433.JPG
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/11/09/a_keszthelyi_muzeum_gyarapodasa_sumegrol_1937-ben
A keszthelyi múzeum gyarapodása Sümegről 1937-ben
2018-11-09T13:54:04+01:00
2018-11-09T13:54:04+01:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A keszthelyi és sümegi múzeum egyesítéséről már olvashattunk. Most tekintsünk bele az 1937-1938-ban felvett leltárkönyvbe, amit Török Gyula muzeológus írt, a sümegi Állami Darnay Múzeumból Keszthelyre elvitt tárgyakról. A Dunántúl egyik leggazdagabb korabeli gyűjteményéről, annak egy részletéről van szó.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/az_1937-38-ban_irt_leltarkonyv.JPG" alt="az_1937-38-ban_irt_leltarkonyv.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="555" height="300" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Az 1937-38-ban írt leltárkönyv</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A vaskos, 450 oldalas könyvbe közel 16 ezer tárgy adatait írták be. Minden tárgy kapott egy sorszámot – amely egyben az azonosításukra való leltári szám lett, és a tárgyra is ráírták. Olvashatjuk a rovatokban a tárgyak rövid jellemzését, méreteit, és azt is, honnan került a sümegi múzeumba.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A leltározó muzeológus az elcsomagolt anyagot kibontva és sorra véve, témák szerint haladt a tárgyak leírásával. A kiállítás öt terméből négy: a régészeti, a hadtörténeti, az iparművészeti és a néprajzi terem anyaga tárlóról tárlóra került be a leltárkönyvbe.</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Néprajzi gyűjtemény</span></small></h5>
<p> </p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/neprajzi_gyujtemeny.JPG" alt="neprajzi_gyujtemeny.JPG" class="open-in-modal imgleft" width="326" height="217" style="margin-right: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A régészeti teremben a kőkorszaktól a magyar honfoglaláskorig voltak láthatók kerámia, bronz, vas edények; kő, csont és fém eszközök, ékszerek. Külön egységet képezett a Somogy megyei Szalacska római kori települése, az onnan gyűjtött leletek. Itt már 7900 darabnál tartott a számozás.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Ezt követte a római, középkori és újkori magyar pénzek gyűjteménye, több mint 2000 darabbal. A hadtörténeti teremben a lószerszámok – a zablák, sarkantyúk, kengyelek, patkók – és a fegyverek sorozatokba rendezve mutatták be a tárgyak fejlődését. A nyílhegyek, lándzsahegyek, kopják, tőrök, kardok és harci sarlók mellett a tűzfegyverekből és védőöltözetekből, sisakokból, vértekből is jutott a tárlókba és fali szemléltető táblákra. Az 1848-49-es szabadságharc tárgyai és az I. világháborúban gyűjtött harctéri és hátországi emlékek, felszerelések is itt kaptak helyet.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/pandur_es_betyar_targyak_egy_2015-os_kiallitason.jpg" alt="pandur_es_betyar_targyak_egy_2015-os_kiallitason.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="563" height="352" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Pandúr és betyár tárgyak egy 2015-ös kiállításon</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A leltárkönyv számozása a hadtörténeti anyag végén már 13 ezernél járt. Néhány száz vegyes – talán a kiállításból kimaradt – régészeti és numizmatikai tétel után az iparművészeti tárgyak számbavétele következett.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A nagyrészt Sümeg környéki falvakból sokféle fajansz, porcelán és üveg edény, otthoni dísztárgy és festmény, szobor származott, a templomok régi felszereléséből pedig többek között zászlók, terítők és kendők. A pecsétgyűrűk, közégi és iparos pecsétnyomók és bélyegzők önálló kis gyűjteményeket képeztek. A használati tárgyakhoz ékszerek és ruhadarabok, kártyák, órák, bútorok tartoztak, és a híres szenteltvíztartó-gyűjteményből is sok került átadásra. Az iparművészeti teremből több mint 800 db-ot írtak a leltárkönyvbe.</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/hadtorteneti_gyujtemeny_1848-as_relikviak.JPG" alt="hadtorteneti_gyujtemeny_1848-as_relikviak.JPG" class="open-in-modal imgleft" width="309" height="227" style="margin-right: 5px;" /></span></p>
<h5 style="text-align: left;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Hadtörténeti gyűjtemény, 1848-as relikviák</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A néprajzi teremben többek között a falusi háztartásokban használt sokféle textilnemű, a mángorlók, kulcsok, halászati eszközök, a céhes ipar emlékei és a pásztorkodás tárgyai voltak láthatók. A „Megyei közigazgatás emlékei” címet kapta a pandúrok és a betyárok fegyvereinek gyűjteménye. A leltárkönyvbe 1500 tárgy került be a teremből.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A leltár végén olyan tárgyak szerepelnek, amelyeket a felsorolt tematika szerint elszállítottak volna Keszthelyre, azonban „további intézkedésig” mégis Sümegen maradtak. Így járt a 30 db-os pipagyűjtemény, melyben Deák Ferenc és gróf Batthyány Lajos relikviaszámba menő pipái is helyet kaptak, a díszített cserép, tajték és fém pipák között.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A leltárkönyv számozása 15 937 db tárgyig jutott. Ez a könyvbe írva 10 976 tételt jelent, mivel egy tétel magában foglalhat egy tárgyegyüttest vagy tárgysorozatot. Hogy mi lett ezekkel, áldozatul estek-e a keszthelyi múzeum anyagát érintő 1945-ös pusztulásnak – erről egy későbbi bejegyzésben olvashatnak.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/spissich_janos_szabadkomuves_ladaja.JPG" alt="spissich_janos_szabadkomuves_ladaja.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="357" height="360" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Spissich János szabadkőműves ládája</span></small></h5>
<p> </p>
<p><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Írta:</span></em></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Haász Gabriella</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">(történész-muzeológus, Balatoni Múzeum)</span></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F11%2F09%2Fa_keszthelyi_muzeum_gyarapodasa_sumegrol_1937-ben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F11%2F09%2Fa_keszthelyi_muzeum_gyarapodasa_sumegrol_1937-ben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F11%2F09%2Fa_keszthelyi_muzeum_gyarapodasa_sumegrol_1937-ben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A keszthelyi múzeum gyarapodása Sümegről 1937-ben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/11/09/a_keszthelyi_muzeum_gyarapodasa_sumegrol_1937-ben#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14361965" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/az_1937-38-ban_irt_leltarkonyv.JPG
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/11/02/mindenszenteki_sorok_egy_regi_ima_margojara
Egy régi ima margójára
2018-11-02T04:48:25+01:00
2018-11-02T04:48:25+01:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A Balatoni Múzeum könyvgyűjteményében található egy régi könyv (a 2908. leltári számú kiadvány), amely Pozsonyban látott napvilágot 1774-ben. A szerzője az a jánosházi születésű Vajda Sámuel, aki 1761-től Tihanyban a Szent Benedek-rend apátja is volt. Háromkötetes művének címe: <em>A mi Urunk Jesus Kristusnak élete</em>... Az első, könyvtárunkban őrzött kötet Zalaszántóról került a múzeum polcára. Mivel Jézus életéről és az evangéliumbéli történetek tanulságairól szól, egyfajta családi bibliaként szolgálhatott, amelybe kézírással egymást váltva be-bejegyeztek, sőt rajzoltak generációk. Zalaszántóról a következő nevek szerepelnek tollal vagy ceruzával a lapokon: Pálman Antal, Szabó Erzsébet (utóbbi bejegyzése 1878. május 4-ről való). Szántóról Cserszegtomajra került az Evangéliumoskönyv, mivel 1899. november 27-én Lancz János, mielőtt a 20. század beköszöntött volna, odakanyarította nevét a könyv nyomdabetűktől üresen maradt fehér felületére.</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1017731.jpg" alt="p1017731.jpg" class="open-in-modal imgright" width="291" height="218" style="margin-left: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Ám amiért Mindenszentek és Halottak napja táján igazán érdemes és szép e könyvet nyitni, az a címlap előtti oldal, amire minden bizonnyal ő, Lancz János, a cserszegtomaji tulajdonos írt (vagy inkább másolt?) egy ismeretlen szerzőtől való könyörgést. A költő művelt írástudó lehetett, erre vall tudatos szövegalkotása. De nem találtuk meg a régi poéták között, s nem tudjuk, ki lehetett? S ez a könyörgés egyáltalán nem kollektív alkotás! Tehát nem népköltés, bár annyiban rokonságot mutat archaikus imádságainkkal, hogy az imádkozó megnevezi a fájó testrészeit, mintha csak valami ősi bajelhárítási ráolvasóval állna spirituális rokonságban. <em>(Gyanó Szilvia néprajzkutató közlése)</em> De nem. Egészen keresztény (keresztyén) artikulációval van dolgunk a 19. századból. (Vagy még régebbről?)</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1017732.jpg" alt="p1017732.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="300" height="225" style="margin-right: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Ráskay Lea dömés kódexmásoló apácának köszönhetjük azt a Halál-himnuszt, amit ha valaki elmondott, még élete végén akár halálos veszedelemben, betegségben is a létezés szépségéből és gazdagságából kellett képeket felidéznie. Minden szakaszt refrénnel zár a 16. század elején: „Elmegyek meghalni”.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Az első magyarul verselő híres európai költőnk, Balassi Bálint szintén imádságot szerzett lázbetegen, s úgy érvelt Esztergom falai alatt könyörgésében, hogy ha égbe veszi magához az Úr, ugyan ki fogja dicsérni Őt majd itt a földön 1594-ben?</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Nagy betegségben a következő korok költői ugyanígy számadást készítenek és imával fordulnak a nagy ismeretlen Úrhoz. Így tett Budapesten Babits Mihály 1941-ben és Kosztolányi Dezső is 1936-ban. Testi-lelki kínokat életek át, mint előttük s utánuk sokak. Előttük Lancz János? Vagy annak közelállója? A szerettei közül? Akiért Cserszegen fontos volt imát mondania?</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image//p1017728.jpg" alt="p1017728.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A történelem folyamán az egyes királyi udvarokban az uralkodók agóniája nyilvános volt. Igyekeztek méltósággal viselni magukat az agónia során, s fegyelmezni a fájdalmakat. A szerzetesek számára egyenesen tananyag volt az ars moriendi, a meghalás művészete. Aztán a modern időkben, először az első világháborúban a katasztrofikusan, szinte futószalagon érkező végzetek megfosztották az embert attól a személyességtől, amivel egészen addig a halált, mint az értelmes élet befejezését természetesnek tekinthette. Vagy hihette. Verdun, Galícia, Doberdo... Soha nem látott tömegben halnak az emberek erőszakos halállal. És értelmetlenül. Ezért könyörög Rilke, a költő, így:</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> „Saját halálát add meg mindenkinek, Uram!”</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Az értelmeset, amikor beérik már valakinek a sorsa, akár a gyümölcs. Ne a tragikusat, ne egy idegent, csak azt, ami belőle fakad. Az egyedül rászabottat. S ez valahol sokkalta több annál, mint hogy a 21. század embere egy kényelmesebb, fájdalommentes exitusra gondoljon.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A Keszthely környékén őrzött és használt Evangéliumoskönyv gazdái nem ismerhették még sem Rilkét, sem Kosztolányit, de még a gyorsan fejlődő nagyvárosok gyógyító orvosait sem. Elfáradtak, kidolgozták magukat kétkezi munkáik során a szőlőkben, réteken, gabonatáblákban. Az őszi szüretek évente visszatértek, vissza a nagy-csöndű telek is, s ők az évszakokat megfeleltették az életszakaszokkal. Tavasztól télig: születéstől az idős korig. Amikor már lezárul és befagy a szem, akár egy tó. Imájukban számoltak a test vereségével, a fájdalmakkal, erőtlenséggel és emberi esendőséggel, mégis boldognak mondták a kimúlást, s éppen ezért egy olyan kegyelemben bíztak, amely legalább a végső vigaszt jelenthette.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1017730.jpg" alt="p1017730.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="515" height="386" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Az itt közreadott szöveg régies (jövő idejű) igealakjai ellenére eleven, ma is meggondolásra érdemes meditációnk lehet, amikor gyertyát gyújtunk elhunyt szeretteinkért.</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: right;"><em><strong><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Imádság boldog kimúlásért</span></strong></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1017766.jpg" alt="p1017766.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="214" height="327" style="margin-right: 5px;" /> </span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Uram Jézus, Jóság Istene, Irgalmasság Atyja,</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">alázatos, töredelmes és bánatos szívvel jelenek</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">meg előtted, és neked ajánlom utolsó órámat,</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">és a mi aztán várakozik rám.</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;"> </span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Ha mozdíthatlan lábaim</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">arra fognak emlékeztetni,</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">hogy e földön vándorlásom végéhez ér;</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">akkor, Irgalmas Jézus, könyörülj rajtam.</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1017770.jpg" alt="p1017770.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="216" height="324" style="margin-right: 5px;" /> </span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Ha reszkető és merevülő kezeim</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">már nem leendnek képesek a Feszületet</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">szívemhez szorítani, és önkéntelenül</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">leejtik azt fájdalmam fekvőhelyére;</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">akkor, Irgalmas Jézus, könyörülj rajtam.</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;"> </span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Ha szemeim a közeli halálnak</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">félelmétől elhomályosodva és elfordulva</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">bágyadt pillantásaikat reád irányzandják;</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">akkor, Irgalmas Jézus, könyörülj rajtam.</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1017775.jpg" alt="p1017775.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="216" height="317" style="margin-right: 5px;" /> </span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Ha hideg és reszkető ajakim</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">utolszor mondandják ki</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">imádandó szent nevedet,</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">akkor, Irgalmas Jézus, könyörülj rajtam.</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em> <span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;"> </span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Ha halvány és sápadt arczom</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">a körülállókban szánakozást és ijedelmet keltend</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">és halálverítékben fürdő fejem minden hajszála</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">fölborzad s közeli végemet hirdetendi,</span></em></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">akkor, irgalmas Jézus, könyörülj rajtam.</span></em></p>
<p style="text-align: left;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Írta:</span></em></p>
<p style="text-align: left;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Németh István Péter (Balatoni Múzeum)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F11%2F02%2Fmindenszenteki_sorok_egy_regi_ima_margojara%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F11%2F02%2Fmindenszenteki_sorok_egy_regi_ima_margojara%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F11%2F02%2Fmindenszenteki_sorok_egy_regi_ima_margojara%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egy régi ima margójára"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/11/02/mindenszenteki_sorok_egy_regi_ima_margojara#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14335645" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1017731.jpg
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/10/20/a_sumegi_es_a_keszthelyi_muzeumok_egyesitese
A sümegi és a keszthelyi múzeumok egyesítése
2018-10-20T16:39:02+02:00
2018-10-20T16:39:02+02:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Egy „dunántúli központi múzeum” létrehozása már a 20. század elején felvetődött, és az egymáshoz közeli keszthelyi Balatoni Múzeum-Egyesület és a sümegi Állami Darnay Múzeum egyesítése ekkor került először napirendre. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége Keszthelyt jelölte meg az egyesített gyűjtemények majdani székhelyéül.</span></p>
<h5 style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> <img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3_1.jpg" alt="3_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="585" height="331" /><small><span style="text-align: center;">A sümegi Állami Darnay Múzeum épülete</span></small></span></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;">Az 1920-as évek közepén, amikor felépült a Balatoni Múzeum – jóval kedvezőbb feltételeket kínálva, mint a sümegi múzeum akkori épülete – , már a részletekről is megállapodtak a múzeumok vezetői. A Kisfaludy-emlékek és a művészeti osztályok Sümegen fognak maradni, míg a sümegi múzeumigazgató, Darnay Kálmán átköltözik Keszthelyre, és az egyesített régészeti osztályt fogja vezetni.</p>
<h5 style="text-align: justify;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Darnay Kálmán, a sümegi múzeumalapító</span></small></h5>
<p> </p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/18021.jpg" alt="18021.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="158" height="235" style="margin-right: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;">Az építkezés végül is elhúzódott, az 1930-as évek közepén tudták befejezni, hogy alkalmas legyen a költözésre. A 70 éves Darnay Kálmán ekkor már nem vállalta a régészeti megbízást, maradt Sümegen, az ottmaradó osztályok vezetésével. 1936 elején a Balatoni Múzeum-Egyesület közgyűlésén bejelentették az államosítás szándékát, és fel is terjesztették a kultuszminiszterhez.</p>
<p style="text-align: justify;">Az eljárás megindult. Ez lehetővé tette, hogy ebben az évben a sümegi múzeum sorsa is megoldódjon. Darnay Kálmán közölte júniusban az egyesülettel, hogy az átszállítás megkezdődhet.</p>
<p style="text-align: justify;">1937 nyarán Sümegen dolgozott a szegedi múzeum tisztviselője, dr. Török Gyula, ő csomagolta a Keszthelyre szánt gyűjteményeket. Megkezdték a szállítást, és 1937. ősz elejére a régészeti, hadtörténeti, néprajzi és iparművészeti osztályok állománya 140 ládában megérkezett a Balatoni Múzeumba.</p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/759_tif.jpg" alt="759_tif.jpg" class="open-in-modal imgright" width="178" height="228" style="margin-left: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;">Török Gyula az átszállított anyagot felvette egy külön leltárkönyvbe, 1-15 937. számozással. A leltárkönyv jelenleg is megvan a keszthelyi múzeumban, és fontos forrása az egykori sümegi tárgyak kutatásának, azonosításának.</p>
<h5 style="text-align: right;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Zrínyi Miklós lőportartója korabeli fotón. </span></small></h5>
<h5 style="text-align: right;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Ma a Balatoni Múzeum iparművészeti gyűjteményében található</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;">Az egyesítés után a Balatoni Múzeum új nevet kapott: Balatoni Állami Darnay Múzeum. A Sümegről átszállított anyagot azonban még nem csomagolták ki. A ládák az emeleti termekben álltak. Az államosítás lezárulásáig nem lehetett közös kiállítást berendezni és megnyitni. A főfelügyelőség csak ekkor biztosított volna ehhez pénzügyi hátteret, bútorokat.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/gyujtemenybol.jpg" alt="gyujtemenybol.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="492" height="174" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Kávés, teás kannák és porcelándoboz, látképes, virágmintás dísszel festve a Darnay-gyűjteményből</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;">A Sümegen maradó gyűjtemények otthona a félig kiürült múzeumépület volt továbbra is. Az átrendezett új kiállítás 1938 nyarán nyílt meg. Két teremben 15 tárló mutatta be a Kisfaludy család hagyatékát és a kézirattár becses darabjait.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Írta: </span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Haász Gabriella (történész-muzeológus, Balatoni Múzeum)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F10%2F20%2Fa_sumegi_es_a_keszthelyi_muzeumok_egyesitese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F10%2F20%2Fa_sumegi_es_a_keszthelyi_muzeumok_egyesitese%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F10%2F20%2Fa_sumegi_es_a_keszthelyi_muzeumok_egyesitese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A sümegi és a keszthelyi múzeumok egyesítése"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/10/20/a_sumegi_es_a_keszthelyi_muzeumok_egyesitese#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14297743" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3_1.jpg
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/10/04/mit_rejt_az_idokapszula
Mit rejt az időkapszula?
2018-10-04T15:09:01+02:00
2018-10-04T15:09:01+02:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">1977 novemberében a Balatoni Múzeum lépcsőinek javítási munkálatai során egy rossz állapotú, kerek doboz, és egy üveghenger került napvilágra. A jobboldali lépcsőpillér alatt várt az utókor általi fölbontásra e titokzatos palackposta.</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1017143.JPG" alt="p1017143.JPG" class="open-in-modal imgright" width="300" height="400" style="margin-left: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">És hogy mit is tartalmazott?</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Levelet, balatoni újságcikkeket és tárgyi emlékeket rejtett az időkapszula: érméket – köztük egy 1924-es ezüst húszfillérest, egy 1926-as egypengős, s még három darab kisebb címletű kerek bronzfillérest. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Papírpénz is került a hengerbe: 1912-ből száz koronás, 1913-ból húsz koronás, egy 1914-ben Bécsben nyomott bankó, egyik oldalán magyar, másikán német feliratú K. und K-s ötven koronás. Volt benne egy 1919-es 25 koronás bankjegy, amely ugyanannyi „törvényes érczpénzt” ért. Tíz korona – a Lánchíddal. Ötven korona – Rákóczi Ferenc portréjával.1923-ból való az a száz koronás, amiről Mátyás király arcképe néz ránk. Összesen 21 címletet helyeztek el a kapszulában.</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1017100.JPG" alt="p1017100.JPG" class="open-in-modal imgleft" width="295" height="221" style="margin-right: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Felfedezésekor megtalálták benne Csák Árpád </span><em style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A szép Balaton mellől</em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> című könyvét, s a szerző autográf levelét. Csák 1924. szeptember 4-én keltezte az utókort megszólító levelét. A kézirat számos mondata kiolvashatatlanná lett 1977-re. A levél imával végződik. A múzeum-alapító ennél szebben aligha adhatott volna hangot végső bizakodásának, amivel felénk fordult a küzdelmei során megélt csalódások és megsebződések után.</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Papírpénzek a kapszulából (Balatoni Múzeum, Adattári gyűjtemény)</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1017099.JPG" alt="p1017099.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="540" height="268" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Csák imája a "Lelkem Naplója" című kéziratban talált másolatból </span></small><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">(</span></small><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Balatoni Múzeum, Könyvtár)</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A Balatoni Múzeum dolgozói a lépcsőpillér alá 1977 szeptemberében új üzenet tettek a korabeli forgalomban lévő fémpénzekkel és a múzeum 1967-ben megnyílt állandó kiállításának kiadványával. Tízen írták alá a következő fogadalmat:</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Igaz, hogy Csák Árpád szép, szinte átszellemült sorainak kívánságai nem mindenben teljesültek. Gyűjteményének majdnem teljes egészét tönkretette a háború. De az épület áll, s megújulás előtt! Mi pedig – Csák Árpád utódai és szellemi örökösei – azon munkálkodunk, hogy erőnkhöz és tehetségünkhöz és lehetőségeinkhez képest minél alaposabban feltárjuk a Balaton-környék régészeti-, néprajzi és természettudományi kincseit, s életre keltsük a múltat, hogy szolgáljunk vele a jelent és a jövőt...</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Dr. Sági Károly igazgató</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Frech' Miklós</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Dr. Petánovits Katalin</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Dr. Müller Róbert</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Bilkei Irén</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Molnár Adél</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Őszy Béla</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Dr. Ecsedy Sándorné</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Neupor Ivánné</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Nagy István</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em> Kelt Keszthelyen 1972. szeptember 22.</em></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1017109.JPG" alt="p1017109.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="502" height="377" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Levél az utókornak - Csák Árpád írása ma már alig olvasható...</span></small></h5>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">(Balatoni Múzeum, Adattári gyűjtemény)</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">2018 szeptemberében az időkapszula postájának újrabontásakor előkerült a múzeum könyvtárából az a "L</span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">elkem Naplója" címet viselő, négykötetes kézirat-folyam, amely 20. századi kódexként őrzi Csák Árpád írásos életművét. Örökhagyó sorait ebből lapozhattuk föl, s most csonkítatlanul adhatjuk közre azt a levelét, amit csak félig őrzött meg az időkapszula fala:</span></p>
<blockquote>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><strong><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Emlék-sorok és emlék-tárgyak</span></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>A Balatoni Múzeum most épülő palotájának falába, nagy, vastag és légmentesen elzárt üveghengerben a következő emléksorokat és tárgyakat helyeztem el:</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em></em><em> Életem legfőbb vágya volt: Keszthelyen „Balatoni Múzeum”-ot csinálni.</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Ezt a célomat nagy küzdelmek árán el is értem.</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Immár tető alatt van a „Balatoni Múzeum” palotája, de hogy mikor készül el teljesen és mikor helyezhetem el benne az egész életem folyamán nagy fáradsággal gyűjtött és sok költségembe került múzeumi tárgyakat, - annak csak a jó Isten a megmondhatója.</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Vajon megérem-e? Hiszen már 70-ik életévemet tiprom és a múzeum-építéssel járó sok méreg, izgalom, gyötrődés, csalódás, gonoszság, mellyel lépten-nyomon találkozom, nagyon megviselte idegeimet és aláásta egészségemet.</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Vajon halálom után lesz-e méltó utódom, aki olyan ügyszeretettel és áldozatkészséggel folytatja majd a nagy munkát, melyet elkezdtem?!</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em></em><em> Ez is aggaszt nagyon!</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Ide mellékelek néhány most forgalomban levő aprópénzt és a forgalomból már kiment papírpénzt – emlékül.</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Továbbá ide mellékelem "A szép Balaton mellől' című novellakötetemet valamint a Balaton-kultusz, Keszthely nagyközség és a Balatoni Múzeum fejlesztésére és fellendítése érdekében írt számtalan hírlapi cikkeimből néhányat.</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Könyvalakban kinyomtatni – szegénységem miatt – képtelen voltam őket, de kéziratban, - pléh-dobozba zárva – hátrahagytam azokat és a Balatoni Múzeum levéltárában helyeztem el: „Lelkem naplója” címen.</em><em> </em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Édes jó Istenem! Óvd meg az épületet és óvd meg a benne elhelyezendő gyűjteményt is időtlen időkig, - Keszthely és a Haza örök dicsőségére!</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em> Amen!</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em> </em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Keszthely, 1929. Szeptember hó 4-én. </em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Dr Csák Árpád</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>a Balatoni Múzeum megalapítója</em></span></p>
</div>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Írta:</em></p>
<p style="text-align: justify;">Németh István Péter - Balatoni Múzeum</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F10%2F04%2Fmit_rejt_az_idokapszula%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F10%2F04%2Fmit_rejt_az_idokapszula%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F10%2F04%2Fmit_rejt_az_idokapszula%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mit rejt az időkapszula?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/10/04/mit_rejt_az_idokapszula#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14281361" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1017143.JPG
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/09/21/egy_neprajzkutato_emlekei_masodik_resz
Egy néprajzkutató emlékei - Harmadik rész
2018-09-21T13:39:23+02:00
2018-09-21T13:39:23+02:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span face="tahoma, arial, helvetica, sans-serif" style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A Balatoni Múzeum nyugalmazott néprajzkutatója, Dr. Petánovics Katalin visszaemlékezéseinek harmadik részletét közöljük. Illusztrációként a történet helyszínére, Sármellékre vonatkozó fotótári anyagunkból válogattunk.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span face="tahoma, arial, helvetica, sans-serif" style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Nahát, Józsi fiam...</span></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Az 1960-as évek derekán még nem volt egyszerű a közlekedés a falvakba. Vagy nagyon korán ment a busz, amikor még nem illett zavarni a családokat, vagy későn, amikor már kevés idő jutott a néprajzi gyűjtésre, egyszóval a menetrendet nem a néprajzi gyűjtésekhez igazították.</span></p>
<h5 style="text-align: right;"><small><span face="tahoma, arial, helvetica, sans-serif" style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Sármelléki kislány viseletben - </span><span face="tahoma, arial, helvetica, sans-serif" style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">1943</span></small></h5>
<h5 style="text-align: right;"><small><span face="tahoma, arial, helvetica, sans-serif" style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">(Balatoni Múzeum, Fotótár)</span></small></h5>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3507.jpg" alt="3507.jpg" class="open-in-modal imgright" width="196" height="268" style="margin-left: 5px;" />Ezért arra gondoltam, hogy legjobb lesz, ha veszek egy biciklit, s azzal majd akkor mehetek, amikor nekem is, és a falusiaknak is alkalmas időben érkezem. Elkezdtem hát gyűjtögetni a pénzemet, ami bizony lassan ment, mert keveset kerestem, s abból is albérletet fizettem, de azért idővel csak összejött a szükséges összeg. Elmentem a boltba, ahol rögtön – szinte büszkén – mutatták, hogy íme, most éppen van egy piros női biciklijük, s örüljek neki, mert egyébként csak rendelésre szoktak kapni. Persze, hogy örültem, hiszen az első vagyonom volt.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Használtam is sokat, ami felkeltette a rendőrség figyelmét is, hogy ki vagyok én, akit hol itt, hol ott látnak feltűnni a piros biciklivel, és ezért gyakran igazoltattak. A bicikli azért is jó volt, mert azzal ott álltam meg, ahol akartam, s ahol láttam valami érdekeset. Így esett meg Sármelléken, hogy egy késő délután igyekeztem hazafelé, mert nagy sötét felhők gyülekeztek az égen, és az eső szele is elkezdett fújni.</span></p>
<h5 style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3470.jpg" alt="3470.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="388" height="270" /></span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></h5>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Sármelléki viselet - 1968</span></small></h5>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">(Fotó: Dr. Petánovics Katalin; Balatoni Múzeum, Fotótár)</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Mégis valamiért benéztem egy régi ház udvarára, s észrevettem, hogy egy nagy kupac frissen felvágott fa tornyosodik az udvarban, amit egy idős néni kötényében próbált behordani a fészerbe, még mielőtt megázik. Leugrottam a bicikliről, köszöntem, s megkérdeztem, hogy van-e kosara? Van, persze. Akkor hozza ki gyorsan. Kihozta. Sietve megraktam és már rohantam is a fészerbe, egymás után kiöntöttem a fát, gondoltam majd lesz ideje szépen elrakni, és mire az első kövér cseppek elkezdtek esni, a fa mind tető alá került.</span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Asszony sármelléki népviseletben - 1972</span></small></h5>
<h5 style="text-align: justify;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">(Fotó: Dr. Petánovics Katalin; Balatoni Múzeum, Fotótár)</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/8811_6.jpg" alt="8811_6.jpg" width="198" height="302" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" />Már köszöntem is el, amikor a néni odafordult hozzám és azt mondta: Nahát, Józsi fiam, nem gondoltam, hogy ilyen rendes gyerek vagy! Meg is mondom apádnak, hogy milyen sokat segítettél! - Nem mondtam meg a néninek, hogy nem vagyok a szomszéd Józsi – bár rövid hajammal, kockás ingemben és farmer nadrágomban nyugodtan fiúnak is nézhetett – mert arra gondoltam, ha az apja megdicséri a fiát egy olyan dologért, amit meg sem tett, hátha megmozdul benne a lélek, s legközelebb valóban segít az idős szomszédasszonynak, s akkor utólag jószívvel elkönyvelheti a megelőlegezett dicséretet.</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Írta:</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Dr. Petánovics Katalin</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">néprajzkutató</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F09%2F21%2Fegy_neprajzkutato_emlekei_masodik_resz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F09%2F21%2Fegy_neprajzkutato_emlekei_masodik_resz%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F09%2F21%2Fegy_neprajzkutato_emlekei_masodik_resz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egy néprajzkutató emlékei - Harmadik rész"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/09/21/egy_neprajzkutato_emlekei_masodik_resz#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14253631" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3507.jpg
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/09/14/egy_neprajzkutato_emlekei_644
Egy néprajzkutató emlékei - Második rész
2018-09-14T10:05:56+02:00
2018-09-14T10:05:56+02:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span color="#000000" style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span face="times new roman, serif"><span size="4">Dr. Petánovics Katalin, a Balatoni Múzeum nyugalmazott néprajzkutatója emlékezéseinek </span></span></span><span color="#000000" style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span face="times new roman, serif"><span size="4">első részét már megosztottuk Olvasóinkkal. Derűs, ugyanakkor megható második története ismét Nemesvitára invitál. </span></span></span><span color="#000000" style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span face="times new roman, serif"><span size="4">Soraihoz azokból a fotóiból válogattunk illusztrációkat, amelyeket a néprajzkutató az 1960-as években a Balaton környéki szőlőhegyeken készített ilyentájt, szüretidőben.</span></span></span></p>
<p><strong><span color="#000000" style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span face="times new roman, serif"><span size="4">Gyuri bácsi mint vendéglátó házigazda</span></span></span></strong></p>
<h5 style="text-align: left;"><small><span color="#000000" style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span face="times new roman, serif"><span size="4"></span></span></span></small><small><span color="#000000" style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span face="times new roman, serif"><span size="4"></span></span></span></small></h5>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3175_1.jpg" alt="3175_1.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="287" height="188" style="margin-right: 5px;" /><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A Balaton mellékén járt társaival Kollányi Ágoston, aki tudományos-ismeretterjesztő filmeket készített. A múzeumban engem is felkeresett, hogy hátha tudnék nekik ajánlani valami szép témát. Említettem nekik Nemesvitát, ahol a természet és a falu nagyon szép harmóniában él egymással, s ha ott járnak, feltétlenül látogassák meg dr. Weisz György plébános urat, aki biztosan nagy szeretettel fogadja őket. Így is történt.</span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></p>
<h5><small><span color="#000000"><span face="times new roman, serif"><span size="4">Puttonyos - 1965</span></span></span></small></h5>
<h5><small><span color="#000000"><span face="times new roman, serif"><span size="4">(Fotó: Dr. Petánovics Katalin; Balatoni Múzeum, Fotótár)</span></span></span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Egyszer csak kaptam Gyuri bácsitól egy sűrűn teleírt lapot, amelyben a találkozásról ír, s amely annyira jellemző volt rá. Szó szerint idézem a történteket: „Kollányi művész úrékkal történt látogatáskor kisebb hiba történt, amelyre Annus néni (a házvezetőnő, aki akkor éppen nem volt a plébánián) homéroszi kacaj kíséretében reagált rá ekként:” Kit tetszett megkínálni borral?” Felelém: vendégeimet (hozzágondolván: mi köze hozzá?)</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3209_1.jpg" alt="3209_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="537" height="362" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Hordót szállító lovas kocsi - 1965</span></small></h5>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">(Fotó: Dr. Petánovics Katalin; Balatoni Múzeum, Fotótár)</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A „bor” epebor volt, amelynek készítése a következő: 7-8 literes üvegbe 6 liter tiszta vizet teszünk, bele tíz darab carottat ( rövid sárgarépa) apróra reszelve, 2 kg cukrot és két dkg élesztőt. Az így kapott állagot 2 héten át meleg helyen erjesztjük és minden nap megkavarjuk. Két hét után üvegekbe leszűrjük! Állni hagyjuk egy pár napig, míg leülepszik, kitisztul. Utána epegörcsök és epehólyag gyulladás ellen isszuk!</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Hát én megjártam, örök szégyenem! (Azt mondta a művész úr: szerethetik a plébános urat a hívei, hogy a legjobb borukat hozzák ajándékba.) Szégyellem a dolgot! A szégyent csak igazi borral moshatom le legközelebb!”</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3852_bari_hegy_1968.jpg" alt="3852_bari_hegy_1968.jpg" width="227" height="325" style="margin-left: 5px;" class="imgright" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Eddig a történet. Mert Gyuri bácsi nem csak a boltok belsejét nem ismerte, de saját háza táján sem igazodott ki. Őt a materiális világ nem érintette meg, Ő csak a szellemi világban mozgott otthonosan. Sohasem felejtem el, hogy 1984-ben azt hiszem kanonokká nevezték ki, s én levélben gratuláltam neki. Azt válaszolta, hogy ennek számára semmi jelentősége nincs, mert soha életében nem vágyott semmi rangra, „nem akartam semmi és senki lenni, csak egyszerű baka, így is a legelőkelőbb fegyvernemhez tartoztam, és ez nekem elég volt egy életre.”</span></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Folytatása következik.</span></em></p>
<h5 style="text-align: right;"><small><span>Pincezárás - Bari-hegy - 1968</span></small></h5>
<h5 style="text-align: right;"><small><span>(Fotó: Dr. Petánovics Katalin; Balatoni Múzeum, Fotótár)</span></small></h5>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<h5 style="text-align: right;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></small><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></small></h5>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F09%2F14%2Fegy_neprajzkutato_emlekei_644%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F09%2F14%2Fegy_neprajzkutato_emlekei_644%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F09%2F14%2Fegy_neprajzkutato_emlekei_644%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egy néprajzkutató emlékei - Második rész"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/09/14/egy_neprajzkutato_emlekei_644#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14238441" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3175_1.jpg
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/09/07/egy_neprajzkutato_emlekei
Egy néprajzkutató emlékei - Első rész
2018-09-07T09:19:29+02:00
2018-09-07T09:19:29+02:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="margin-bottom: .0001pt; text-align: justify; background: white;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Dr. Petánovics Katalin, a Balatoni Múzeum nyugalmazott néprajzkutatójának pályája Zalától elválaszthatatlan. Zágorhidán született, Nován és Zalaegerszegen volt diák, innen vették föl az ELTE BTK magyar irodalom és néprajz-muzeológus szakos hallgatójának. 1964 júliusától a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársa lett. Ezt az intézményt tartotta őrhelyének, tudományos kutatásait itt végezte, számtalan kiállítást rendezett. Etnográfiai munkásságán túl – többek között – Keszthely és környékének helytörténetével is behatóan foglalkozott. Tanulmányok és könyvek fémjelzik tudós tevékenységét, számtalan kitüntetés birtokosa. A Balatoni Múzeummal nyugalmazott státuszában sem szakadt meg kapcsolata. Derűs, aktív lénye mindig elevenséget hozott eddig is a múzeum falai közé, ezúttal visszaemlékezéseivel lepte meg egykori munkahelyének mostani dolgozóit. Köszönet érte. Elsőként Nemesvitára tett gyűjtőútjáról írt emlékezését adjuk közre. Az intézmény fotótára számos, a néprajzkutató által készített fényképet őriz, köztük több Nemesvitán készült az 1960-as években. Illusztrációként ezek közül válogattunk.</span><span style="font-family: 'Arial',sans-serif;"></span></p>
<p style="margin-bottom: 0.0001pt; background: white;"><i><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3200_1.jpg" alt="3200_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="464" height="306" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></i></p>
<p style="margin-bottom: .0001pt; text-align: justify; text-indent: 35.45pt;"><span style="font-family: 'Arial',sans-serif; background: white;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0.0001pt; text-indent: 35.45pt; background: white; text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Idős házaspár - Nemesvita, 1965 (Fotó: Petánovics Katalin; Balatoni Múzeum, Fotótár)</span></small></p>
<p style="margin-bottom: 0.0001pt; text-indent: 35.45pt; background: white; text-align: center;"> </p>
<p style="margin-bottom: .0001pt; text-align: justify; text-indent: 35.45pt; background: white;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><b><span style="background: white;">Az első gyűjtőút </span></b></span><span style="font-family: 'Arial',sans-serif; background: white;"></span></p>
<p style="margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;"> </p>
<p style="margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;"><span style="background: white;">M<span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">ost, amikor írom e sorokat, nyár van, de napok óta esik az eső éppen úgy, mint 1964 őszén, amikor fiatal muzeológusként első gyűjtőutamra indultam Nemesvitára. A Néprajzi Múzeumtól kaptam a feladatot, hogy az országos méretű néprajzi atlasz (egy-egy tárgycsoport országos elterjedésének fölmérése általuk kijelölt falvakban) munkájában vegyek részt. Az igazgatóm elengedett a három napos munkára, de senki sem figyelmeztetett, hogy vagy busszal menjek, vagy Balatonedericsen szálljak le a vonatról. Így én természetesen a nemesvitai megállóig váltottam jegyet, és ugyancsak meglepődtem, amikor falu helyett mindössze egy bakterházat láttam, s mögötte nagy kukorica táblát. Még szerencse, hogy a baktert ott találtam, aki sajnálkozva mondta, hogy nem itt kellett volna leszállnom, de most már mindegy. Vágjak át a kukorica táblán, aztán egy nagy szántáson, akkor kijutok az országútra, onnét egy kis gyaloglás után majd egy útelágazáshoz érek, ahol tábla jelzi a falu nevét. Mit tehettem, elindultam a szakadó esőben, s mintha nem lett volna elég az égi áldás fentről, itt alul a kukorica levelek – mint ezer kis csatorna – bőven öntözgettek a fejemtől a cipőmig. Mire kijutottam az útra, olyan sáros és ázott voltam, hogy nem volt olyan kiöntött ürge, amely vetekedhetett volna velem.</span></span><span style="font-family: 'Arial',sans-serif; background: white;"></span></p>
<p style="margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;"><span style="background: white; font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Végre beértem a faluba, ahol már esteledett, lámpák fénye látszott a házak ablakából. Több helyre is bekopogtam, hogy nem adnának-e szállást, vagy nem tudnak-e kiadó szobáról? Nem adtak, s nem tudtak. Már egészen sötét volt, a kutyák haragudtak rám, hogy megzavarom mászkálásommal a falu nyugalmát, ahol ilyenkor már minden rendes ember otthon van, s én egyre reményvesztettebben gyalogoltam le-föl a gyönyörű kis faluban, amelyet akkor még korántsem láttam annak. Nem csodálkoztam azon, hogy nem fogadtak be sehol, hiszen mindenhol csurgott rólam a víz, ki adná oda a tiszta szobáját egy ilyen ágrólszakadtnak?! De azért kicsit szomorúan gondoltam az én kis falumra, ahol a szüleim egész életükben mindenkit befogadtak, megvendégeltek csak úgy, barátságból, emberségből, és soha senkit nem utasítottak vissza.</span></p>
<p style="margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;"> </p>
<h5 style="margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;"><span style="font-family: 'Arial',sans-serif; background: white;"></span><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Venyigét hozó ember - Nemesvita, 1965 (Fotó: Petánovics Katalin; Balatoni Múzeum, Fotótár)</span></small><span style="font-family: 'Arial',sans-serif;"></span></h5>
<p style="margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0.0001pt;"><span style="background: white;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3207.jpg" alt="3207.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="349" height="228" style="margin-right: 5px;" /></span></p>
<p style="margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;"><span style="background: white; font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Azért még volt egy utolsó reménységem. Ismertem dr. Sáringer Gyula egyetemi tanárt, aki lelkemre kötötte, hogy okvetlenül keressem meg dr. Weisz György plébános urat, aki nagyműveltségű pap, s neki diákkorában Kaposvárott hittantanára volt. Bármi problémám adódik, kopogjak be hozzá, s hivatkozzam rá. Hát ami azt illeti, rögtön a legelején elég nagy problémám adódott, hiszen már este volt, s nekem nem volt szállásom. Bekopogtam hát a szép régi, fehér falú plébánia ajtaján, s egy apró idős asszony, a házvezetőnő nyitott ajtót. Hamarosan megjelent a bolthajtásos folyosóról nyíló ajtóban egy magas, ősz reverendás pap, aki lehajtotta a fejét, mert nem fért el másként a bolthajtás alatt. Köszöntem neki, de nem mertem az ajtónál beljebb menni, mert olyan vizes és sáros voltam. Ő azt kérdezte: Mit akarsz, kisfiam? Erre én bemutatkoztam, még mindig a bejárati ajtónál állva, s kiderült rögtön, hogy nem vagyok fiú, csak egy elázott kis veréb. Jót nevetett, azonnal mondta, hogy miért nem nála kezdtem a lakáskeresést, itt szeretettel adnak szállást, sőt harapnivaló is akad. Annus néni azonnal kezelésbe vett, tisztálkodtam, átöltöztem, de nem volt másik nadrágom, mivel elindulásomkor nem is sejtettem, hogy ilyen viszontagságos lesz az utam, s hogy rögtön ki kell mosni, a cipőmet meg kell szárítani. Plébános úr odaküldte hatalmas fürdőköpenyét, amely kétszer olyan hosszú volt, mint én magam, és vagy háromszor körül ért, de jó meleg volt, és amíg én mindenemet elrendeztem, megszárítottam a hajam, várt a jó meleg konyha, a vacsora, s barátságos beszélgetés. Annus néni egy idő múlva bólogatni kezdett, s jó éjszakát kívánva lefeküdt. De a plébános úr – előbb mindenről kifaggatott – azután ő mesélt és mivel filozófia, esztétika, szociológia és minden érdekelte, kérdezte, hogy miről mit tanultunk, és látszott, hogy elemében van, és egyáltalán nem álmos. Éjjel kettőkor még mindig a konyhában beszélgettünk, amikor az álmosság meg a sok izgalom minden igyekezetem ellenére legyőzött, és a hokedlin ülve elaludtam. Éppen estem lefelé, de idejében elkapott. Nevetett, bocsánatot kért, mondván, itt ritkán van alkalma az őt érdeklőkérdésekről bárkivel is beszélgetni, ezért elfeledkezett az idő múlásáról, és aludjak jól.</span></p>
<p style="margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;"><span style="background: white;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3206.jpg" alt="3206.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span>Házhomlokzat - Nemesvita, 1965 </span></small></h5>
<h5 style="text-align: center;"><small><span>(Fotó: Petánovics Katalin; Balatoni Múzeum, Fotótár)</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;"><span style="background: white; font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Az a két éjjel és a három nap, amit a faluban töltöttem, örökké kedves emlékem marad. Az eső elállt, mindenki barátságosan fogadott, meséltek, válaszoltak, s én nem győztem csodálni a gyönyörű kis települést, az erdő haragos zöld fenyői előtt sorakozó hófehér házakat, a fölfelé és lefelé futó utcákat. Még sokszor fölkerestem a falut, s Gyuri bácsit – ő kérte, hogy így hívjam – azon túl is, hogy elhelyezték a faluból máshová, időnként írtunk egymásnak.</span></p>
<p style="margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;"> </p>
<h5 style="margin-bottom: 0.0001pt; text-indent: 35.45pt; background: white; text-align: right;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Asszony gereblyével (gráblával) - Nemesvita, 1965 (Fotó: Petánovics Katalin; Balatoni Múzeum, Fotótár)</span></small><span style="font-family: 'Arial',sans-serif;"></span></h5>
<p> </p>
<p style="margin-bottom: 0.0001pt;"><span style="background: white;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3191.jpg" alt="3191.jpg" class="open-in-modal imgright" width="286" height="218" style="margin-left: 5px;" /></span></p>
<p style="margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;"> </p>
<p style="margin-bottom: 7.95pt; text-align: justify;"><span style="background: white; font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Utoljára Veszprémben, a papi otthonban láttam. Örült nekem, s én is, hogy láthatom. Hamarosan meghalt. Bándon temették el 1991. február 11-én. Rendkívül zord idő volt, havas-jeges utak, szűnni nem akaró hóesés, de dr. Sáringerékkel útnak indultunk, hogy elbúcsúzzunk attól a nagytudású paptól, igaz embertől, akit egy időre eltiltottak a hivatása gyakorlásától is, helyette vasúti sínpályát épített, majd olyan kicsi és eldugott falvakba küldték, ahol „nem árthatott.” Semmit sem tartott meg magának, odaadta a szegényeknek. A hívei vettek neki reverendát is, mert nagyon szerették. Annyira idegen volt számára a pénz, a boltok, hogy ismeretségünk után az első alkalommal, amikor Keszthelyre kellett jönnie, meglátogatott engem is a múzeumban, s hozott egy zacskó cukrot, mondván, hogy életében először ment be egy boltba, hogy nekem vegyen valamit, ezt muszáj elfogadnom. Elfogadtam. Sírjánál állva mindez eszembe jutott, s jól esett a szívemnek, hogy a fagyos földbe leeresztett koporsóját frissen vágott fenyőgallyakkal borították, s úgy éreztem, hogy hívei nem csak a gallyakkal, hanem a szeretetükkel is betakarták.</span><span style="font-family: 'Arial',sans-serif; background: white;"></span></p>
<p style="margin-bottom: 7.95pt; text-align: justify;"> </p>
<p style="margin-bottom: 7.95pt; text-align: start; background: white; font-variant-ligatures: normal; font-variant-caps: normal; orphans: 2; widows: 2; -webkit-text-stroke-width: 0px; text-decoration-style: initial; text-decoration-color: initial; word-spacing: 0px;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><i>Folytatása következik.</i></span><span style="font-family: 'Arial',sans-serif;"></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F09%2F07%2Fegy_neprajzkutato_emlekei%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F09%2F07%2Fegy_neprajzkutato_emlekei%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F09%2F07%2Fegy_neprajzkutato_emlekei%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egy néprajzkutató emlékei - Első rész"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/09/07/egy_neprajzkutato_emlekei#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14225881" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3200_1.jpg
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/08/24/a_folytonossag_orzoje
A folytonosság őrzője
2018-08-24T10:30:29+02:00
2018-08-24T10:30:29+02:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/1106.jpg" alt="1106.jpg" class="open-in-modal imgright" width="203" height="276" style="margin-left: 5px;" />Csalog József régész, etnográfus Pancsován született, s nagybecskereki és temesvári diákévei után Pécsett majd Budapesten tanult tovább. Gyakornoki idejét követően Tolnában, Németországban, Görögországban kutatott, s képezte tovább magát. Már a harmincas években felelős pozíciókat töltött be, például a szekszárdi múzeumot is igazgatta. Közben munkáival Sárköz népművészetében mélyedt el. A múzeum halászati gyűjteményét bővítendő bejárta Tolna megyét, s közben az akkor még élő hagyományos népi építkezési formákat - például a talpas sövényházakat - is tanulmányozta.</span></p>
<h5 style="text-align: right;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Csalog József (1908-1978) portréja (Balatoni Múzeum, Fotótár)</span></small></h5>
<p> </p>
<p> </p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><small>Képek a Néprajzi Értesítőben megjelent, <em>Talpas sövényházak a tolnamegyei Duna-szakaszon</em> (1939) c. tanulmányából (Balatoni Múzeum, Könyvtár)</small></span></h5>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/2_talpas_sovenyhazak.JPG" alt="2_talpas_sovenyhazak.JPG" class="open-in-modal imgleft" width="301" height="398" style="margin-right: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A világháború befejezése után 1946 és 1948 között a pécsi múzeum munkatársa. Jászberényben és Szentesen is lesz majd múzeumi direktor. Tudományos munkái az <em>Archaeologiai Értesítő</em>ben, a <em>Néprajzi Értesítő</em>ben, az <em>Etnographia</em>-ban s az <em>Acta Archeologica</em>-ban láttak napvilágot.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Csalog József életrajzában nem csupán intermezzóként szerepelnek a keszthelyi évek. Fontos időszaknak számított itteni munkássága mind a Balatoni Múzeum történetében, mind személyes sorsa alakulásában.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Sági Károly <em>Hetven éves a Balatoni Múzeum</em> című, az intézmény múltjára visszatekintő írásában is olvasható, hogy Keszthelyen 1949 nyarán, bizony, fontos események történtek. Mindenekelőtt az új állandó tárlat megtervezését és elkészítését kell említenünk. A – régóta óhajtott – nagy kiállítás művészeti tervei Wagner Nándor szobrászművész nevéhez fűződnek, s a szakmai stábban ott találjuk Sági Károlyt, Vajkai Aurélt, Endrődy Sebőt, de éppen azt a Csalog Józsefet is, akit a július elsejei kiállításmegnyitót követően augusztus elsejétől a Balatoni Múzeum igazgatói posztjával bíznak meg. Kinevezését a júliusi tárlatot megnyitó Ortutay Gyula miniszter támogatta.</span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Múzeumtörténeti, egyben keszthelyi kordokumentum is, ha fellapozzuk a korabeli sajtóhíradást a kiállításmegnyitóról, hiszen a Csalog József vezette intézmény épületének hangulatáról is fogalmat alkothatunk. A korparancs akkoriban nem a kiállítási termek értékeiben, hanem az előtérben fogalmazódott meg – a munkásmozgalom tablóin. Csalog József ennek a tudásnak is a birtokában volt. Így működhetett a múzeum.</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>„A Párt, a város, az iskolák, közületek és nagyszámú közönség jelenlétében folyt le tegnap az újjászervezett, zászlódíszbe öltöztetett Balatoni Múzeum ünnepélyes megnyitása. Az autón érkező Ortutay Gyula kultuszminisztert Farkas Gyula városbíró fogadta és köszöntötte Keszthely város nevében. […] </em><em>A keszthelyi dalárda énekelt, majd Ortutay Gyula mondott ünnepi beszédet. […] Az átadási ünnepély lepergése után […] Ortutay Gyula nagy érdeklődéssel szemlélte végig a múzeum anyagát, őszinte elismerését fejezve ki a látottak felett. A dolgozók, munkások legnagyobb érdeklődéssel az előcsarnokban elhelyezett munkásmozgalmi vándorkiállítást szemlélték meg.” </em></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3_p1016135.JPG" alt="3_p1016135.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="570" height="427" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span face="tahoma, arial, helvetica, sans-serif" style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">"Nem holt gyűjtemény, hanem a nép nevelője" - A Keszthelyi Újság cikke a megnyitóról</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Az új állandó kiállítás 16 teremből állt: a természetrajzi gyűjtemény és a régészeti anyag 5-5 termet, a néprajzi és a képzőművészeti tár pedig 3-3 termet töltött meg. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A <em>Keszthelyi Újság</em> következő tudósítása 1949. augusztus 17-én már hivatalában-tisztségében találta Csalog Józsefet, aki jó érzéssel nyugtázhatta a nyilvánosságot kapott új statisztikai adatot: <em>„A keszthelyi Balatoni Múzeum az ország összes múzeumai között a legnagyobb vendégforgalmat bonyolítja le.” </em>(Júliusban 5590 látogató.)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Csalog Józsefnek és munkatársainak a szakmai elismerése sem maradt el:</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>„Megfordultak már a múzeumban az ország legkomolyabb muzeológusai. A kaposvári múzeum, Somogy megye alispánjának az utasítására, 3 tagú bizottságot küldött ki a keszthelyi múzeum tanulmányozására, hogy a szerzett tapasztalatokat a kaposvári múzeumban értékesíteni lehessen.”</em></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Szeptemberben a következő szalagcímet olvashatták a keszthelyiek:</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">„Tízezernél többen tekintették meg eddig a Balatoni Múzeumot”</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Megkezdődött a Magyar Népköztársaság első tanéve. A Rajk-perről hallgatták a keszthelyiek a rádióközvetítést. A Balatoni Múzeumnak a fővárosból a háború utáni első állami támogatást személyesen Keszthelyre hozó Faludy György üldöztetése ekkor veszi kezdetét.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Az igazgató, Csalog József ugyan nem sűrűn szerepelt a korabeli helyi sajtó hasábjain, de a múzeum – s tán ez a fontosabb – hallatott magáról. S tudjuk, hogy nehezebb történelmi időkben ez nem is kevés...</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Még ugyancsak 1949-ben, Csalog a Balatoni Múzeum nevében fölhívást intézett az olvasókhoz, közülük is elsősorban a keszthelyi járás gazdáihoz s az ún. traktoristákhoz:</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/4_p1016138.JPG" alt="4_p1016138.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="587" height="106" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A cikkben azt olvassuk, hogy Fenékpusztán „nemrégen őskori urnát hozott felszínre a traktoreke s a föld tulajdonosa összetörte, hogy megnézze, mi van benne.” Hogy ez többet ne történhessen meg, a múzeumigazgató igyekezett felhívásában rávilágítani, miért olyan fontos a talált tárgyakat épségben átadni az intézménynek: „A tudomány fejlődésének szolgál az a gazda, vagy traktorista, aki lelkiismeretesen megvizsgálja a felszántott földet s a felszínre kerülő bármiféle agyag, csont, cseréptárgyakat elküldi a Múzeumba.”</span></p>
<p style="text-align: justify;"><br /><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1016141.JPG" alt="p1016141.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="544" height="408" /></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">"Busójárás (Poklada), a mohácsi sokácok tavasz-ünnepe" című munkájának Csalog által dedikált példánya a Balatoni Múzeum könyvtárából</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Csalog József direktornak is köszönhető, hogy a keszthelyi Balatoni Múzeum – mint intézmény – léte és működése, munkatársainak szakmai munkája folyamatos maradt; a tudományos és népszerű ismereteket, helybéli értékeket bemutató tárlataira pedig a városba látogatók továbbra is számíthattak.</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Írta: </span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Németh István Péter (Balatoni Múzeum)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F08%2F24%2Fa_folytonossag_orzoje%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F08%2F24%2Fa_folytonossag_orzoje%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F08%2F24%2Fa_folytonossag_orzoje%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A folytonosság őrzője"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/08/24/a_folytonossag_orzoje#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14194553" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/1106.jpg
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/08/03/darnay_vagy_dornyai
Darnay vagy Dornyai?
2018-08-03T08:32:46+02:00
2018-08-03T08:32:46+02:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A félreértések elkerülése végett Darnay-Dornyai Béla, a Balatoni Múzeum egykori igazgatója neve magyarázatra szorul. Dornyaiként született, majd 1942-ben az „ősi” Darnay-ra változtatta a vezetéknevét. Mégis, mindkét névváltozatot megtaláljuk utca- és intézménynevekben, sőt, az „egyszerűsítés” kedvéért néhol a Dornyay írásmód bonyolítja tovább a választékot. Tatán Dornyai Bélaként hivatkoznak rá, utcát is így neveztek el róla, míg a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum utóbbi változat mellett döntött. A hivatalos névváltoztatás ellenére keszthelyi, gyenesdiási ismerőseitől rendszeresen a Dornyai változatot halljuk, ha a „Béla bácsiról” beszélnek. </span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/36534.jpg" alt="36534.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="205" height="249" style="margin-right: 5px;" />Keveredést okoz még, hogy éppen Darnay-Dornyai Béla volt a második világháborúban a Balatoni Múzeum igazgatója, mikor is a sümegi múzeumalapító Darnay Kálmán gyűjteménye a Balatoni Múzeumba került, majd azon a bizonyos vonaton megsemmisült. Arról a sümegi Darnay családról van szó, akik eredetileg Dörner-ről magyarosítottak Darnay-ra…. Össze is keverik a két Darnayt, akár csak a két Ságit (Sági Jánost és Sági Károlyt). A Balatoni Múzeum egykori igazgatóját a Magyar Életrajzi Lexikon, valamint a Keszthelyi Életrajzi Lexikon Darnay-Dornyai néven tartja számon. 2015-ben, halálának 50. évfordulóján, mikor Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata emléktáblát helyezett el a Balatoni Múzeum falán, mindkét névváltozat feltüntetése mellett döntöttünk, így Darnay-Dornyai Béla vésődött a márványba.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Darnay-Dornyai Béla Keszthelyen született 1887. március 25-én. A város életrajzi lexikona úgy tartja számon, mint „tanár, muzeológus, honismertető”<strong>.</strong> Szülei korai elvesztése miatt a városból az elemi iskola elvégzése után Tatára, majd Vácra került középiskolába. 1901-ben Vácott belépett a piarista rendbe, közben Budapesten egyetemre járt és a rend tanárképzőjében is tanult (1906–1909). 1910-ben kapta meg történelem–természetrajz szakos tanári, 1913-ban geológiából bölcsészdoktori oklevelét. Pappá 1910-ben szentelték.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/e12.jpg" alt="e12.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><small>Darnay pincéje Gyenesdiáson</small></span></h5>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">1910–12 között a piaristák rózsahegyi gimnáziumában tanított, 1912-től Veszprémben volt tanár, mellette a múzeum természetrajzi osztályán is dolgozott. Ezután a mosonmagyaróvári főgimnáziumban geológiatanár és múzeumi őr is volt. 1921-ben kilépett a rendből és megnősült. Dolgozott Budapesten az Ampelológiai Intézetben, majd 1921–1923-ig az Állami Gombászati Állomáson kutatóként. 1923-tól 1939-ig Salgótarjánban a reálgimnáziumban oktatott. Tatán (Tatatóvárosi Múzeum), Rózsahegyen (Liptóvármegyei Múzeum) és Salgótarjánban múzeumokat alapított. 1939-ben került vissza szülővárosába, ahol a Balatoni Múzeum munkatársa lett, majd 1941-1948 között a múzeum igazgatója.</span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><br /><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/dscn0384.JPG" alt="dscn0384.JPG" class="open-in-modal imgright" width="229" height="304" style="margin-left: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Ha összehasonlítjuk munkásságának korábbi helyszíneivel, azt tapasztaljuk, hogy Keszthelyen sokkal kevesebb figyelmet kapott, mint más városokban, pl. Tatán és Salgótarjánban. A rendből kilépett piarista pap múzeumigazgató nem volt megfelelő az akkori rendszer számára, neve inkább csak a múzeum háborús veszteségével kapcsolatban említődött. Mivel 1949-ben nyugdíját megvonták, 1952–54 között a Földtani Intézet geológusaként dolgozott. Csak 1963-ban rehabilitálták. Élete utolsó éveit Óbudán töltötte. 1965. április 5-én Budapesten hunyt el, sírja a keszthelyi temetőben található.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Keszthelyen és a Balatoni Múzeumban ő adta ki és zömében írta is a Balatoni Múzeumi Értesítő című kiadványt. Sokat idézett, máig – gyakran hivatkozás nélkül - használt írásai a Veszprém és környéke részletes kalauza (Bp. 1927.), valamint a Balaton és környékének részletes kalauza (Bp. 1934.) Bár elsősorban geológus volt, érdekelte minden, ami régiség, és főként, ami Gyenesdiás és Keszthely környékének múltját érintette (<em>Bronzkori urnaleletek és egyéb régiségek Gyenesdiáson</em> Keszthely, 1937., <em>A dió őshonossága a Balaton vidékén.</em> Tapolca, 1937., <em>Emlékeztető jegyzetek Keszthelyről az 1710-1831 évekből.</em> Keszthely, 1937., <em>Balaton – felvidék.</em> <em>Útkalauz.</em> Bp. 1955.) </span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/dscn0357.JPG" alt="dscn0357.JPG" class="open-in-modal imgleft" width="221" height="330" style="margin-right: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Bár a Keszthelyi Életrajzi Lexikon szerint az egykori múzeumigazgató hagyatéka a tatai Kuny Domokos Múzeumba került, Keszthelyen is folyamatosan kerülnek elő jegyzetei, kutatási feljegyzései a Helikon Kastélymúzeum könyvtárában, valamint a Balatoni Múzeum adattárában és néprajzi gyűjteményében.</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/21336.jpg" alt="21336.jpg" class="open-in-modal imgright" width="202" height="301" style="margin-left: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Munkásságát Vajkai Aurél a következőképpen méltatta: </span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Az elmúlt századok kutatói amellett, hogy szaktudósok voltak, többé-kevésbé polihisztoroknak is mondhatók, s ha másutt nem is, útleírásaik színes soraiból (mert utazni szerettek) minduntalan kivilágosodik a minden iránt való érdeklődés. … Ilyesfajta polihisztor hajlamú, fáradhatatlan, hangyaszorgalmú, nyughatatlan utazó volt Dornyay Béla, akinek halálával az elmúlt századok polihisztorainak egyik utolsó képviselőiét vesztettük el.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/02bb.jpg" alt="02bb.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><small>Darnay-Dornyai Béla édesanyjának imakönyve a Balatoni Múzeum néprajzi gyűjteményét gazdagítja</small></span></h5>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Tanulságosak Darnay-Dornyai Béla néprajzi gyűjteménybe került személyes, vallásos tárgyai. A négy imakönyv, a bennük elhelyezett kis szentképekkel együtt, azon túl, hogy némelyik ritka és szép nyomdászati termék, az egykori múzeumigazgató életének történéseit is végigkíséri – kiegészíti a lexikonban megtalálható életrajzi adatokat. Az egyik könyvecske címe: Mennyei Nefelejcs. Imakönyv keresztény katolikusok használatára szerkeszté Munkai János Winterberg (1880 körül). Dornyai Béla édesanyját korán elvesztette, ezért Böröczi József nevelte Keszthelyen, majd Tatán Böröczi Lujza. Az egykor szebb napokat látott lila bársonyborítású csatos könyvecske a család történetéről szolgáltat információkat.</span></p>
<h5><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><small>A Lourdes-i Szűzanyát ábrázoló, 1880-ban készült kis színes szentkép díszes papírcsipke keretezéssel. Hátoldalán kézzel írva Emlék. Martiny Gábor-tol. 1898 Julius 8án</small></span></h5>
<p> </p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/2015_1_2_e.jpg" alt="2015_1_2_e.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="193" height="294" style="margin-right: 5px;" /></span></p>
<h5 style="text-align: justify;"></h5>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A legkorábbi kézírásos bejegyzés egykori tulajdonosára, az édesanyára utal: <strong><em>Böröczy Laura / emlék /1879-ik évi julius hó 22-én</em></strong>. Sorban követi: <strong><em>Dornyai István / Böröczy Lóri / megesküdtünk 1886 / január 26án</em></strong>, majd: <strong><em>Béla született 1887 / márczius 25én</em></strong>. Az örömteli eseményeket eztán már csak tragédiák sora követi: <strong><em>1889 / Szeretett Pistám meghalt / szeptember 7én esten féltizkor / Eltemetük 9én hétfőn 4 órakor</em></strong>, aztán: <strong><em>Kedves Anyánk / meghalt 1894ben márczius / 31dikén eltemettük / april 2dikán hétfőn</em></strong>. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Ugyanebben az évben <strong><em>1894 Kedves jó test / vérünk Margitúnk / meghalt szeptember / 30dikán vasárnap / reggel 9 órakor elteme- / tük október 2dikán / reggel 9 órakor Szobon</em></strong>. Végül pedig a kis Béla teljes árvaságáról értesülünk: <strong><em>1896 / Lóri meghalt Márczijus / 11 gyedikén regel 5 órakor / Szerdán temetük 13 dikán / pénteken</em></strong>. A lapok közé eltett szentképek egy része még édesanyjáé lehetett, más részüket viszont, feliratuk alapján, Béla kapta „emlékül".</span></p>
<h5 style="text-align: right;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><small>Búcsúcédula (kinyitható) az imakönyvből</small></span></h5>
<p> </p>
<h5 style="text-align: right;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/2015_2_1_6_e2.jpg" alt="2015_2_1_6_e2.jpg" class="open-in-modal imgright" width="200" height="321" style="margin-left: 5px;" /></span></h5>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Egy másik, 1870-es évekből való imakönyv is Dornyai édesanyjáé, vagy egyik nőrokonáé lehetett (Tárkányi Béla: Hajadonok Őrangyala. Katholikus imakönyv.) Az Üdvözlégy Mária! Imakönyv a boldog. szűz tiszteletére c. könyvecske (Összeállítva a Zádori ev. János. Steinbrener Ker. János katholikus könyvkereskedése) a kis szentképek alapján Béla feleségének, Sándor Annának imakönyve lehetett, akit 1921-ben vett feleségül (miután kilépett a piarista rendből). A házasságukból két leánygyermekük született - két kis szentképet felirata alapján emlékül adtak „anyukának”: az egyiket „Ibike”, a másikat „Kati”. Ceruzás bejegyzéseket is találunk a könyv elején: 1915, 1916, 1917, 1918-as dátumok olvashatatlan szavakkal, valamint <strong><em>1923 – Decemberben születet pénteken aprószenteken születet</em></strong>.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Írta:</em></span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Gyanó Szilvia (néprajzos-muzeológus, Balatoni Múzeum)</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Felhasznált irodalom</em>:</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Vajkai Aurél: In memoriam: Darnay-Dornyay Béla In Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (1965) 7-8.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1999, javított, átdolgozott kiadás 2002 szerk.: Kenyeres Ágnes</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Pappné Beke Judit Keszthelyi Életrajzi Lexikon, Keszthely 2010</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F08%2F03%2Fdarnay_vagy_dornyai%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F08%2F03%2Fdarnay_vagy_dornyai%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F08%2F03%2Fdarnay_vagy_dornyai%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Darnay vagy Dornyai?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/08/03/darnay_vagy_dornyai#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14150615" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/36534.jpg
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/07/27/egy_zalai_jegyzo_tudos_es_madarember
Egy zalai jegyző, tudós - és madárember...
2018-07-27T12:21:10+02:00
2018-07-27T12:21:10+02:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> Bárány Jenő (1864-1945) a dunántúli honorácior-réteg jellegzetes képviselője volt. E bizonyos értelmiségi, nagy műveltségű típus ezen a vidékünkön – éppen csodabogarassága, nyugtalan alkotókedve miatt – különc személyiségnek is számíthatott. (Rendesi) Bárány Jenőt ugyanis nagyon érdekelte, milyen kincsek lapulnak a földben, amelyek a régi korokból szólnak át hozzánk, sőt, a légbe is vágyott, s olyan lázzal tervezte repülő-alkalmatosságait, mint egy reneszánsz ember.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/1_hogy_nezhetett_ki.JPG" alt="1_hogy_nezhetett_ki.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="532" height="410" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Vajon hogyan nézhetett ki Bárány találmánya....? - Fotókon néhány hasonló próbálkozás a repülés őskorából</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Leonardo Vincitől több mint félezer rajzvázlat maradt fenn a repülés tárgyköréből. Hajdanán Denis Bolori Troyes, szomorú, nyakát szegte, amikor egy toronyból szeretett volna felszállni. Őt majd szerencsésebbek, vagyis fölkészültebb elmék követik, akik csapkodószárnyas masináikkal emelkednek a magasba.</span></p>
<h5 style="text-align: right;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Bárány Jenő igazolványképe</span></small></h5>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/4_barany_mate_j_1864-1945.jpg" alt="4_barany_mate_j_1864-1945.jpg" width="223" height="298" style="margin-left: 5px;" class="imgright" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Kertész Károly készítette el a Zala és Somogy megyékben egyaránt otthonos Bárányok életrajzi lexikonát. Ebből megtudjuk, hogy Jenő a pápai református, majd a soproni evangélikus líceum elvégzése után Zalalövőn segédjegyzői, majd körjegyzői hivatalt töltött be. Egészségügyi okokból 1908-ban nyugdíjazzák. Az 1910-es és 1920-as években a mai Szlovénia területén lévő Battyándon, később Nádasdon jegyző.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">2016-ban Simon Beáta, a Zala Megyei Levéltár munkatársa érdekes beszámolót készített a repülés őskorának zalai hőseiről, köztük Bárány Jenőről a Zalai Hírlap hasábjain:</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Bárány Jenő, Zalalövő fáradhatatlan jegyzője hétköznapi munkája mellett élénk fantáziával fundálta ki kormányozható sárkány-légvelocipédjét. A szerkezet leírását 1900-ban tette közzé a szabadalmi hivatal. A sárkány papírmasé keretére selyemszövet feszül, ugyanebből a kelméből készül a föl- és leszállást biztosító, meleg levegővel tölthető légtartály. A kormányzás szélcsendben szárnylapátokkal történik, melyeket az utastérül szolgáló kosár oldalán elhelyezett, pedálokkal meghajtható kerekek hoznak működésbe.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">A Kőszeg és Vidéke 1900. évfolyamának októberi számában is megjelent a hír, hogy egy zalalövői lakos "<em>készüléket állított össze, a mellyel azt hiszi, sikerült megoldania a kormányozható léghajó problémáját”.</em> Bárány ugyanis, miután szabadalmat kapott, levélben fordult e lap szerkesztőségéhez, hogy tegyék közzé: társat – üzleti partnert – keres találmánya értékesítéséhez. Részletesen le is írta, milyen elvek szerint állította össze készülékét: </p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">[…] az én tervezetem sem nem léghajó, sem nem repülő gép, hanem kizárólag a madarak repülési törvényein alapuló légbeli közlekedő eszköz. […] Több kipróbált közlekedő eszköznek oly módon való összetétele, hogy akkor, mikor az egyik a levegőben való tovább haladást akadályozza, félre lehet tenni és másikkal lehet helyettesíteni.</p>
</blockquote>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3.JPG" alt="3.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="522" height="391" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Adományok a Balatoni Múzeumnak - Bárány Jenő neve is szerepel az adományozók között</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Bárány Jenő a Balatoni Múzeummal is baráti és munka-kapcsolatot ápolt. Ez sem legenda. A keszthelyi Balaton Múzeum iktatókönyvének megsárgult lapjain sorakoznak a bejegyzések Bárányról mint bizonyítékai a jegyző úr és Csák Árpádék közjóra való közös törekvéseinek. Álljon itt egy csokor belőlük:</span></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Bárány Jenő zalalövői körjegyző egy kőbaltát, 1 gyufatartót s 3 régipénzt küld, mint gyűjtését (1904. április 15.)</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Bárány Jenő zalalövői körjegyző gyűjtéséből faragot bot, 1 kövület s 1 Claudius-pénz ajándékképp küldetik. (1904. április 18.)</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Ugyanakkor: Bárány Jenő zalalövői körjegyző római sírok létezését jelenti s faragványok ügyében utasítást kér.</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Bárány Jenő zalalövői körjegyző 10 darab XVII-XIX. Századbeli régi iratot ajándékoz a múzeumnak. (1905. március 13.)</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Bárány Jenő 1 fibulát, 2 fibula-töredéket, 2 kiskarikát, 3 bronz s ezüst római pénzt, s 1 bronzhengert küld, s a munkások részére jutalmat kér. </span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">(1906. augusztus 3.)</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/2_1.JPG" alt="2_1.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="508" height="432" /></span></em></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Részlet a Balatoni Múzeum-Egyesület Iktatókönyvéből (Balatoni Múzeum, Történeti dokumentációs gyűjtemény)</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A múzeum augusztus 16-án 2 Koronát küldött jutalmul. Bizonnyal bukkannak elő még adományok, keze érintését viselő tárgyak.</span></p>
<p><span>Életrajzának utolsó mondatai: </span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span><em>Bárhol élt mindenütt felkarolta és pártolta a helytörténeti kutatásokat. Családi hagyomány szerint értékes néprajzi gyűjteményét a keszthelyi Balatoni Múzeumnak ajándékozta. Érdekes műszaki konstrukciókat hagyott az utókorra. Több találmányát (köztük a repülő velocipéd tervét) a Szabadalmi Hivatal archívuma őrzi. 80 évet élt. Zalalövőn temették.</em></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Felhasznált irodalom:</span></em><br /><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Kertész Károly: <em>Bárány-lexikon</em> (kézirat)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Simon Beáta: <em>"Csak a szegény magyar turul-gurul" - A repülés őskorának zalai hősei.</em> In. Zalai Hírlap 2016. március 18.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>A kormányozható sárkány-légvelocipéd.</em> In. Kőszeg és Vidéke 1900. október 7. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Adományok a Balatoni Múzeumnak.</em> In. Keszthelyi Hírlap 1906. január 28.</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Írták:</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Németh István Péter (Balatoni Múzeum)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Major Katalin (Balatoni Múzeum)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F07%2F27%2Fegy_zalai_jegyzo_tudos_es_madarember%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F07%2F27%2Fegy_zalai_jegyzo_tudos_es_madarember%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F07%2F27%2Fegy_zalai_jegyzo_tudos_es_madarember%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egy zalai jegyző, tudós - és madárember..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/07/27/egy_zalai_jegyzo_tudos_es_madarember#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14138231" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/1_hogy_nezhetett_ki.JPG
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/06/28/balaton-melleki_tanuhegyektol_a_merapi-vulkanig
Balaton-melléki tanúhegyektől a Merapi-vulkánig
2018-06-28T13:19:07+02:00
2018-06-28T13:19:07+02:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">1967. október 14-től 1968. május 18-ig a Balatoni Múzeum kiállítással tisztelgett Lóczy Lajos emléke előtt. Az eseményt emléktáblával jelölték meg az épület bejárata közelében. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/2.JPG" alt="2.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="359" height="289" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A tudósról a Földrajzi Közlemények oldalain 1930-ban emlékezett meg gróf Teleki Pál. Tanítvány írt a mesteréről, s bár politikus és geográfus is volt, mégis Lóczyról, az emberről vallott: “Lóczy Lajos vidéki magyar nemes családból származott. Gyermek- s részben ifjú éveit Arad megyében, a magyar Alföld és hegyvidék határán, oly nemzetiségi vidéken élte át, ahol korán kidomborodtak és összeütköztek ezek az érdekellentétek. Meleg családi körben teltek el ezek az évek, a fián határtalan szeretettel csüngő anya oldalán.</span></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/scanimage074_1.jpg" alt="scanimage074_1.jpg" width="249" height="319" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A szülőknek szép szőlőjük is volt az aradi borvidéken. A földben és a magyar középosztály, a magyar nemesség hazafias traditioiban való erős begyökerezettség, a meleg családi érzés, az anya iránti tisztelet és gyermekeinek szeretete, a szőlőkultúra iránti előszeretet, de ezen keresztül a mezőgazdasági és általában a gazdasági érdekek benső megértése végig vonul Lóczy Lajos egész életén és kisugárzik tanításaiból éppúgy, mint legbizalmasabb leveleiből.” Bethleni tündérkertbe született a tudós. Az érett és az idős Lóczy Lajos számára a Balaton-melléki szőlősorok majd éppoly otthonérzetet fognak biztosítani, mint gyermekkorában az Arad környékbeliek.</span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><br /></span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><small>Portré Nemerkényi Antal "Id. Lóczy Lajos emlékezete születésének 150. évfordulóján" c. könyvének borítójáról</small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">“<em>A világ most nyílik meg előttem csak igazában. De ne félj, azért hazatérek én mielőbb, mivel minden kellemesség mellett hazavágyom én is és a legelőbb otthon kívánnám érvényesíteni az itt szerzett előnyöket.”</em> - írta az ifjú Lóczy édesanyjának.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Mi más is jutott volna eszébe Lóczy Lajosnak Kínában a lösz-mélyutakat rajzolva, mint hogy résük oly szűk, akárha a Békás szorosé. Benáreszben a Gangesz partján éppolyan vidám és színes lampionokra látott, amilyeneket a balatoni szívhalászok is csónakjuk orrába tettek díszként. Amikor megáll a kínai Kuku-nór tónál, 1879. július 29-én pillantotta meg. A látvány a Balatonra emlékezteti:</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>"A tó megpillantásakor hangos örömrivalgásban törtem ki, mert hiszen Belső-Ázsiának földrajzi tekintetben egyik legnevezetesebb vidéke tárult ki előttem. A tó 3300 m magasságban van a tenger színe felett. Kiterjedése megközelíti a Balatonét."</em></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Élete alkonyán pedig, amikor már nem indul a Dunántúlról nagyobb utakra, a Balaton-környékének szépségeit hasonlítja távoli tájhoz:</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>"Azok a sivatagi képek, melyeket negyven esztendővel ezelőtt a földkerekség egyik legsivárabb kő- és homoksivatagján, a belső-ázsiai Góbin láttam, megelevenedtek előttem újra a Balaton felvidéken. Tapolca környékének remek bazalthegyei körül 100-160 méter vastagságú homokréteget hordott el a szél. A Haláp, a Badacsony, a Szentgyörgy-hegy, a Tóti-hegy, a Gulács és a többiek bazaltjai magasan a Pannon-tenger üledékein terülnek szét, s ezek a rétegek csak a bazaltkúpok alatt maradtak meg, a kemény, súlyos bazalt levélnehezékként védte őket. A bazalthegyek körüli tágas részekről úgy eltakarította a szél a homokot, mintha csak száraz, fagyos hó lett volna... "</em></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/3.jpg" alt="3.jpg" class="open-in-modal imgright" width="237" height="343" style="margin-left: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A tudós geográfus, akit Telekitől Cholnoky Jenőn át Antalffy Gyuláig oly sokan méltattak, 60 munkatársával 20 esztendőn keresztül mintegy 7 000 oldalas munkában foglalta össze Balaton-kutatásait. A Balatoni Múzeumból mindig számíthatott az itteni tudósokra. Lovassy Sándor például "<em>A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" </em>sorozatból több kötetnyi munkát vállalt - „<em>A Balaton faunája</em>” és „<em>A keszthelyi hévíz tropikus tündérrózsái</em>” címűeket. A Balatoni Múzeum Iktatójában számtalan bejegyzés található, melyek szinte külön-külön is egy elmélyült, Balatonról való közös gondolkodás és tevékenység bizonyítékai.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Lóczy nagyon szépen rajzolt és festett, bár ahogy a versek világa, úgy a festőiség sem érdekelte. Mégis Egry Józsefhez áll a legközelebb, aki azt mondta, hogy ő nem a Balatont, hanem annak világát festi. "<em>Lóczy Lajos</em> – tanítványa, Halász Gyula szerint – <em>sem a tájképet látta meg a tájon; mögéje, alája, beléje hatolt tekintete, – meglátta és megmérte, miből lett, hogyan és miért jött létre, mi volt és mivé lesz…"</em> Egry József Szicíliában ugyanolyan szamaras hegyoldalt festett, mintha itthon készítette volna a Csigóék kútjánál. Lóczy Lajos – miután megmászta Jáván a Merapi-vulkánt - 1906 áprilisában Itáliába utazott, hogy VII. Edward angol királyt is fölvigye magával a kitört Vezúv kráterének peremére. Mintha az egymillió éves balatoni hegyeink valamelyikén járt volna csak…</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/1.jpg" alt="1.jpg" class="imgnotext" width="355" height="474" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span face="tahoma, arial, helvetica, sans-serif" style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Sírja az arácsi temetőben</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Lóczy Lajosról nevezték el a balatonfürediek a gimnáziumukat 1956-ban. Füred városa 1965-ben és 1970-ben, utóbb a Pantheonban avatott emléktáblát Lóczy Lajos tiszteletére. Az arácsi temetőben van a geográfus sírja, évente megemlékeznek róla, megkoszorúzzák síremlékét. A füredi gimnázium épülete előtt Kisfaludi-Strobl Zsigmond Lóczy Lajosról készített mellszobra áll. (1970. május 4-én avatták.)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Míg Balatonfüreden még egy barlang is viseli Lóczy nevét, addig Keszthelyen utcát neveztek el róla. </span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A Magyar Földrajzi Társaság 1982 óta évente Lóczy-emlékérmet adományoz a kutatóknak.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em>Írta</em>:</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Németh István Péter</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Balatoni Múzeum</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F06%2F28%2Fbalaton-melleki_tanuhegyektol_a_merapi-vulkanig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F06%2F28%2Fbalaton-melleki_tanuhegyektol_a_merapi-vulkanig%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F06%2F28%2Fbalaton-melleki_tanuhegyektol_a_merapi-vulkanig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Balaton-melléki tanúhegyektől a Merapi-vulkánig"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/06/28/balaton-melleki_tanuhegyektol_a_merapi-vulkanig#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14075193" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/2.JPG
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/06/01/udvardi_erzsebet_kepei_a_balatoni_muzeumban
Udvardi Erzsébet képei a Balatoni Múzeumban
2018-06-01T09:38:07+02:00
2018-06-01T09:38:07+02:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Keszthelyen 1975-ben Balatoni Képtár címmel minden eddiginél gazdagabb képzőművészeti kiállítás nyílt a Balatoni Múzeumban. Bodnár Éva a Magyar Nemzeti Galéria és a Balatoni Múzeum balatoni tárgyú festményeiből egy kiadványt is szerkesztett, amely a mai napig mintául szolgál, ha valaki a legszebb Balaton-ábrázolások közül szeretne könyvet megjelenteni. Rang volt mind a Balatoni Múzeumba, mind pedig e kiadványba festőinknek akár egy-egy alkotással is bekerülni, Szerelmey Miklós, Telepi Károly, Benczúr Gyula, Mészöly Géza, Szinyei Merse, Egry, Bernáth Aurél, Halápy János festményei s rajzai közé. (Udvarditól négy kép is szerepelt a kiállításon és annak katalógusában: Szőlőhegy télen; Nádvágó; Nádcsomó és a Sirató címűek. (A hatvanas években, 1963 és 1966 között készült opuszok ezek.) </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/elarvult_kretasdoboz.JPG" alt="elarvult_kretasdoboz.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Elárvult krétásdoboz</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Udvardi Erzsébet Badacsonytomajon alkotott 1959-től, s ahogy az évek teltek, egyre többet és mélyebben foglalkoztatta őt is a tó és a bazalt világa. 1975-ig jelentős kiállításokon szerepelt, a szakma s egyre több tárlatokat látogató érdeklődő kezdte el a Balaton festőjének nevezni, amely epitheton igen komoly elismerésnek számított , ha valaki megkapta Egry József után.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Bármerre is szerepelt képeivel a nagyvilágban: Bécstől Velencén át Új-Delhiig, a Balaton partjához mindvégig hű maradt. </span></p>
<h5 style="text-align: right;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Kiállításmegnyitó a <span>Goldmark Károly Művelődési Központban, </span></span></small><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span>1989. augusztus 5-én </span></span></small></h5>
<h5 style="text-align: right;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span>Balról jobbra: Bencsik Pál apátplébános, Udvardi Erzsébet, Cséby Géza</span></span></small></h5>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/41218_110_1.jpg" alt="41218_110_1.jpg" class="open-in-modal imgright" width="319" height="249" style="margin-left: 5px;" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Szinte műtermének szomszédságában, a badacsonytomaji Művelődési Házban volt az első önálló tárlata. Kiállítását Simon István költő nyitotta meg, aki ihletett szavakkal jellemezte Udvardi Erzsébet festészetét, valóban a közelálló testvérmúzsák becsülésével. E falusi tárlat azért is fontos volt, mert Vajkay Aurél szerint "tanulságos példát adott arra, hogy vidéki, sőt: falusi művelődési házban európai szintű, mai szemléletű modern kiállítást lehet rendezni."</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Udvardi Erzsébet sikerrel szerepelt, valahányszor Keszthelyre hozta festményeit. A Balatoni Múzeum úgynevezett Balatoni Nyári Tárlatán gyakran találkozhattunk a képeivel: már 1964-ben kiállított, ugyanígy 1974-ben, de közben is (1966-ban). A Balaton körüli tárlatait szívesen nyitották meg akár a déli, akár az északi parton nyaraló művészek, tudósok: Somogyi József, Tatay Sándor, Fodor András, Kralovánszky Alán, Petrovics Emil, Korzenszky Richárd, Nagy Gáspár vagy éppen Bertha Bulcsu.</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<h5 style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/41218_116.jpg" alt="41218_116.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="539" height="387" /><small>Dedikálás a megnyitó után</small></span></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">1980-ban önálló kiállításának adott otthont a Balatoni Múzeum. Három hónapon át várta Udvardi Erzsébet festményeinek híveit és az érdeklődőket. A tárlatot Keresztury Dezső nyitotta meg. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Még ugyanennek az évtizednek a legvégén, 1989. őszén sor került Udvardi Erzsébetnek egy másik kiállításra is. Szeptember 5-én Bencsik Pál hévízi apátplébános köszöntötte városunkban a festőnőt és alkotásait. Az alkalomról készült fotókból többet is őriz a Balatoni Múzeum: egyiken ott látjuk Erzsi nénit Zsu Sajó festő és textilművésszel, másikon Cséby Gézával... </span></p>
<p style="text-align: justify;">A Balatoni Múzeum volt igazgatójának, Müller Róbertnak és munkatársainak mindig szívügye volt, hogy a badacsonytomaji festőművész balatoni világának nyilvánosságot biztosítsanak, szépségéről meggyőzzék az idelátogatókat. A Keszthelyen is otthonra talált Udvardi-képekről Simon István költő a következőket írta: <br /><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">"Udvardi Erzsébet képei előtt arra gondolok: milyen is az emberi lélek viszonya az időhöz és a földhöz? Választ nem várok. A művészet nem tudomány. S azt mondom - bevallom, kissé megilletődötten a látványtól - hogy európai festészet teremtődött a művész badacsonytomaji műtermében. Áttetsző lírája mögött a táj szelleme, a történelem, a múlt. Eltűnt idők fényessége, vizek csillogása, hegyek mozdulatlansága, a Biblia szépsége és örök igazsága -, a múlt és a jelen, amiként ő látja. Szülőföldünk, szeretteink, s a balatoni világ: ecsetje nyomán tiszta tükörben. Pillanatok szépsége és szomorúsága. Gondolat, érzelem: amennyi az ember szemsugarában és a szívében megfér. "</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Udvardi Erzsébet képei közül az Apám címűt Vajkay Aurél - egészen pontosan - úgy jellemzett, hogy "a legsikerültebb magyar arcképmások közé tartozik." Az Anyám és a Rekviem címűek édesanyját láttatják, utóbbi amint édesapját elsiratja. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Nádas, Fájdalom, Badacsony... A rövid, lekoppanó címek ugyanakkor egy kitáguló, a Balaton horizontjáig s azon is túl érő univerzum csodáiról is mesélnek már. </span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Rejtőzködő angyalok egy lépcsőfeljáróban</span></small></h5>
<p> </p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/a_lepcsofeljaro_angyala.JPG" alt="a_lepcsofeljaro_angyala.JPG" class="open-in-modal imgleft" width="272" height="363" style="margin-right: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Udvardi Erzsébet őszikéit - amelynek vásznain már aranyszínű fóliával jelölt a ragyogást, vagy az ablakokon megcsillanó balatoni Napot, az új évezredben is ismerős jó érzéssel fogadták a keszthelyiek. 2003-ban ezt a kiállítást Mádl Dalma nyitotta meg. Az alkalomra kiadott katalógus színes, a reprodukciók hitelesek, pontos adatokat közöl Udvardi Erzsébet festői pályájáról. A kiadványban jelent meg Petánovics Katalin interjúja. Álljon itt egy idézet ebből a beszélgetésből, Udvardi Erzsébet így vallott akkor a Balatoni Múzeum munkatársának Badacsonytomajon: "A műterem szinte a a víz fölött van. A Balaton mindig más színben játszik, minden évszakban más. Ahogy a szél megborzolja a vizet, és a fény megtörik a hullámokon, ahogy megremeg a hidegtől, ahogy a nap végigsimítja a jeget,,, A ház észak-kelet-délnyugati, hosszában lehet látni a Balatont, így a végtelenség érzetét kelti." </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Udvardi Erzsébet Keszthelyen hunyt el 2013. február 4-én.</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Írta: </span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Németh István Péter </span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">(Balatoni Múzeum)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F06%2F01%2Fudvardi_erzsebet_kepei_a_balatoni_muzeumban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F06%2F01%2Fudvardi_erzsebet_kepei_a_balatoni_muzeumban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F06%2F01%2Fudvardi_erzsebet_kepei_a_balatoni_muzeumban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Udvardi Erzsébet képei a Balatoni Múzeumban"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/06/01/udvardi_erzsebet_kepei_a_balatoni_muzeumban#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14016254" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/elarvult_kretasdoboz.JPG
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/05/25/kodaly_zoltan_a_balatoni_muzeumban
Egy emléktábla margójára
2018-05-25T13:55:51+02:00
2018-05-25T13:55:51+02:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Keszthelyen utca viseli Kodály Zoltán nevét ma, a Balatoni Múzeumba lépve pedig zeneszerzőnk emléktábláját pillantja meg a látogató. A márványba vésett betűk és számok arról tanúskodnak, hogy e falak között hangzott föl először Kodály Zoltán Kisfaludy Károly <em>Mohács </em>című versére komponált kórusműve 1965. május 28-án, pénteki napon: </span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek, </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács! </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Hollószárnyaival lebegett a zordon enyészet, </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">S pusztitó erejét rád viharozta dühe...</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><em><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/33379.jpg" alt="33379.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A művet két pécsi gimnázium énekkara mutatta be. Ezen az ősbemutatón jelen volt Kodály Zoltán is. A Kossuth-díjas Mester feleségével látogatott el Keszthelyre, így saját műveit hallhatta viszont a keszthelyi és a veszprémi középiskolások előadásában. Keszthelytől Szigligetig egy balatoni hajón a Mesternek még külön is énekeltek a diákok. Szombaton, 29-én, a középiskolások helikoni seregszemléjét szintén Kodály-alkotással zárták, a <em>Magyarokhoz </em>című Berzsenyi-versre íródott kórusművel. Bárdos Lajos vezényelt, Kodály Zoltán és felesége a kórussal együtt énekelte: <em>Forr a világ bús tengere, ó, magyar! </em>Azóta már hagyomány lett, hogy az ifjú előadók ez óda eléneklésével köszönnek el egymástól, hogy legközelebb újra Keszthelyen találkozhassanak.</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1014474.JPG" alt="p1014474.JPG" class="open-in-modal imgleft" width="284" height="342" style="margin-right: 5px;" /></span></p>
<h5 style="text-align: left;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Képes tudósítás részlete a Napló 1965. május 30-i lapszámából</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><br /><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> Még ma is meghatók a felvételek a művészházaspárról, közülük is a legszívmelengetőbb látnunk az egyiken őket, ahogy egymás mellett ülve hallgatják a muzsikát. Czigány György - Kodály tanítványa volt a Zeneakadémián - emígy emlékezik rájuk: " Kodály 1959. december 18-án ismét házasságot kötött. Második felesége, Péczely Sarolta ekkor a Zeneművészeti Főiskola másodéves növendéke volt; Kodály öt éves kora óta ismerte. Sárika valósággal bearanyozta Kodály utolsó éveit." (Czigány György néhány alkalommal (pontosan háromszor) riportot is készített a közismerten szűkszavú Kodállyal. Anekdotába illik, de igaz, a <em>Miért szeretem Bachot?</em> kérdésre pontosan tizenkét mondattal felelt a Mester vacsorája közben (túrós tészta volt paradicsomdarabkákkal) tanítványának, a <em>Ki nyer ma?</em> című rádiós vetélkedő műsorvezetőjének.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Fiatalnak és idősnek egyaránt katartikus élmény volt a Mesterrel való találkozás Keszthelyen. Az utókornak pedig nagy tanulság lehet, mennyi szeretet és tisztelet vette körül Kodályt, hogyan gyűltek köré egy-egy dedikációért vagy aláírásért a zeneszeretők? Vagy miképpen értették őt a kortársai és a zenekedvelők?</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1014476.JPG" alt="p1014476.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="532" height="454" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Képes tudósítás részlete a Naplő 1965. június 1-i lapszámából</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A korabeli napisajtót Cserhát József valamint Péterfay Endre fotóriporter tudósította. Weöres Sándor írta: <em>Az esemény jő és elsuhan, / de az emléknek száz ideje van</em>. Ivasivka Mátyás karnagy, zenepedagógus író - látnivaló - jótállt e kétsoros igazságáért, hiszen már az új évezredben írta meg visszaemlékezését az 1965-ös rendezvényről. Létezik ilyen, hogy a közel félszáz évvel később készült vallomás pontosítja a korabeli tudósítást. Idézzük, mi hangzott föl, mi is történt a Balatoni Múzeum oszlopcsarnokában a <em>Mohács</em> című kórusmű ősbemutatóján?</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/41222_159.jpg" alt="41222_159.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span face="tahoma, arial, helvetica, sans-serif" style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Gyermekkórus előadása a Kodály Emléktábla felavatása alkalmából a Balatoni Múzeumban</span></small></h5>
<p> </p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">És 1965. május 28-án este a Balatoni Múzeumot zsúfolásig megtöltő közönség jelenlétében, melynek soraiban ott láthattuk a magyar zenei élet színe-javát, rádió, filmhíradó, televízió mikrofonjai, kamerái előtt megszólalt a nagyméretű új alkotás. Bevezetésként a pécsi Nagy Lajos Gimnázium diákja, Papp Lajos (ma nemzetközi hírű szívsebész professzor) elmondta a Kisfaludy-költeményt... Percekig tartó tapsvihar követte a bemutatót. Az izzó lelkesedés csak növekedett, amikor Kodály feljött a lépcsőkön, gratulált a mintegy 100 tagú énekkarnak és karnagyának, majd közismert szűkszavúságát megcáfolva 5, azaz öt perces "hosszú" beszédet mondott. Megköszönte az előadóknak, hogy hihetetlenül rövid idő alatt megtanulták, és hitelesen megszólaltatták a kompozíciót, majd vezértémájára, a magyar ifjúság zenei nevelésére tért át... A bemutató eseményét ma emléktábla hirdeti a múzeumban...</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A napilapban - 1965. június elsején - megjelent tudósítások záró darabjának a címe a következő volt: "Külön fényt adott az ünnepségeknek a felszabadulás 20. évfordulója... - Csaknem háromezren nézték meg a Helikoni Ünnepségek befejező műsorát." A hivatalos évforduló, amiről nem szólt a krónika, valójában egy láthatatlan fénytörést kapott. Hiszen Kodály üzenete a művével a felszabadulás kerek évfordulóján éppen a sajtó szalagcímének visszája volt. Ivasivka Mátyás emlékezésében ez is olvasható: "Hogy a közismerten nemzeti és keresztény elkötelezettségű alkotó, akit a diktatúra ennek ellenére is respektált, kitüntetésekkel elhalmozott, miért éppen ezt a [Kisfaludy Károly-]verset zenésítette meg, az úgymond "felszabadulás" (értsd ezen az 1945-tel kezdődő orosz megszállás) 20. évfordulójára, annak ma már "irodalma" van, mely kiemeli a műben felbukkanó oroszos motívumokat, melyek az idegen elnyomás, a megszállás emlegetésekor szólalnak meg. A kompozíció kottájának átadásakor budapesti otthonában a keszthelyi dr. Horváth József és vári Andor, valamint a pécsi delegáció jelenlétében - szó szerint - ezt mondta a Mester az ősbemutató karnagyának: Jó lesz a "felszabadulás" 20. évfordulójára! Az igazat megvallva, akkor még nem értettük, hogy mire is céloz, ám a mű tüzetes áttanulmányozása után, amiben Bárdos Lajos is segítségünkre volt, világos lett minden..."</span> <br /><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/p1014472.JPG" alt="p1014472.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="226" height="227" /></p>
<h5 style="text-align: center;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><small>Emléktábla a Balatoni Múzeumban</small></span></h5>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Szokolay Sándor a közelállók tiszteletével emígy jellemezte a Mestert: „Kodály magáról és műveiről a tömör lényegen kívül alig szólt.” Mint ahogy a <em>Mohács</em> című kórusművéről sokkal inkább hallgatott.</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> Írta:</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Németh István Péter (Balatoni Múzeum)</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Források:</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Cserhát József tudósításai = Napló. [Veszprém] 1965. május 29. 1. p.,1965. május 30. 1. p. 1965. június 1. 3. p.)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Ivasivka Mátyás: Visszapillantás a keszthelyi Helikonra = Hévíz. 2004. 2. szám. 8 -12. p.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F05%2F25%2Fkodaly_zoltan_a_balatoni_muzeumban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F05%2F25%2Fkodaly_zoltan_a_balatoni_muzeumban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F05%2F25%2Fkodaly_zoltan_a_balatoni_muzeumban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egy emléktábla margójára"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/05/25/kodaly_zoltan_a_balatoni_muzeumban#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/14001070" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/33379.jpg
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/05/18/a_muzeumalapito_emlekezete
A múzeumalapító Csák Árpád emlékezete
2018-05-18T10:22:01+02:00
2018-05-18T10:22:01+02:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">Dr. Csák Árpád régész, muzeológus és szerkesztő 1860-ban vidékünkön, Zalaszántón született, s pályája is Zalában, Keszthelyen, 1936-ban zárult le.</span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/32894.jpg" alt="32894.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="491" height="309" /></span></span></p>
<p style="text-align: center;">Keszthely városbírójának fiával, Reischl Marcellal</p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">A szülőföldhöz és annak kultúrájához való ragaszkodását e leglapidárisabb életrajzi adatok is kifejezik. Keszthelyen a premontrei gimnázium növendéke, Sopronban érettségizett, tanulmányait a fővárosban folytatta, mivel jogásznak készült. Zalaegerszegen, Keszthelyen, majd friss jogászdoktori diplomájával ügyvédgyakornokként fejezi be közigazgatási munkásságát Nagykanizsán, és megint Keszthelyen vállalt szolgálatot, de már kedvére valót. Igazi hivatását a régészeti, a múzeumi és hírlapírói vállalkozásaiban találta meg. Elmondható, esetében a szervező munkának is megvolt a maga „költészete”.</span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">1892-ben a Balatoni Kultúr-Egyletben fogalmazódott meg először a szándék, hogy Balaton-vidéki múzeumot kell alapítani, fenntartani. </span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">A jó gondolatot Csák Árpád nem hagyta feledésbe merülni: </span></span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">„Még a külföld majdnem minden városkájának megvan a maga helyi múzeuma, addig a magyar tenger, Közép-Európa e legnagyobb tava és három vármegyére szolgáló partvidéke ilyennek hiányában szenvedett. E hiányt pótolni s e fontos kulturális ügyet megvalósítani volt kora ifjúságom óta egyik legfőbb vágyam, törekvésem. A sors forgandó kereke által Keszthelyre visszahozatván s itt állandóan letelepedvén, elérkezettnek láttam az időt eme régi ideám megvalósításásra...” </span></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/001_2_1.jpg" alt="001_2_1.jpg" class="open-in-modal imgright" width="280" height="384" style="margin-left: 5px;" />És valóban: 1898. augusztus 7-én a keszthelyi városházán a Balatoni Múzeum-Egyesület titkárává és az archeológiai osztály vezetőjévé nevezték ki Csák Árpádot, aki régészeti magángyűjteményét a múzeumban helyezi letétbe. A következő esztendőben három és fél hónapig a fenékpusztai romokat hozza felszínre. Gondos tanulmánya a Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyvében jelenik meg. Az ásatás vezetőjeként Bél Mátyástól Rómer Flórison át Fináli Gáborig, vagy éppen Lipp Vilmosig a forrásokat sorra veszi és elemzi.</span><span style="font-size: 9.5pt; color: #222222;"></span></span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;"></span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">Városi lapot szerkeszt Keszthelyen. S nem csak „jegyzi” a lapot felelős szerkesztőként a laptulajdonos (Mérei Ignácz) mellett, de ír bele, s ha kell, okos vezércikket is. A Keszthelyi Hírlap 1907. április 7-i számában arról számolt be például. Hogy 500 koronáért megvásárolta Nagyváthy János emléktárgyait (a tudós dédunokájától), s hogy önzetlenül a múzeumnak adományozta azokat, sőt egy új gyűjtemény-típust is köréjük képzelt már: </span></span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">„Ez lesz majd a múzeum „történelmi arcképcsarnoka és ereklye-gyűjteménye” című osztályának alapja. Nagyváthyt Festetics György, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Bacsányi János, Deák Ferenc, Csány László stb. jeleseink fogják követni. A ki ily emléktárgyak birtokában van, az oltárra teszi, ha azokat a Balatoni Múzeum részére átengedi...” </span></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">Csány László a szabadságharc idejében keltezett hét, addig ismeretlen levelét közölte e hasábokon ugyanebben az évben még.</span><span style="font-size: 9.5pt; color: #222222;"></span></span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;"></span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">Csák Árpád 1907-től haláláig, életének e legértékesebb, közel harminc esztendős intervallumát a Balatoni Múzeumnak, a Balaton-környék kutatásnak szentelte. Egyik legfontosabb régész-munkájával, az újmajori kora-római temető 129 sírjának föltárásával is éveken át Keszthelyre vonzotta a szakma és az érdeklődők figyelmét. Amikor Sági János elköltözött a városból, a néprajzi gyűjteménynek is gondját viselte Csák Árpád.) Egyre nagyobb gondot jelentett a helyhiány, mind több kiállítandó műtárgy került ládákba. A gondokat súlyosbította a közben kitört háború, a pásztorélet rekvizitumait például nem volt kiktől begyűjteni, elvitték a pásztorembereket a frontra. </span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/32895.jpg" alt="32895.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><span style="font-size: 13.5pt;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="color: #222222;">Frissítő a fővárosban</span></span></small></span></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">Míg a könyvtári állományt gyarapítani tudták, addig 800 háborús relikviát is összegyűjtött, hogy „hadimúzeumot” is létesíthessen a szomorú időszak áldozatainak emlékére. Csák Árpád legjelentősebb támasza a múzeumért vívott küzdelmekben – 1921-ben történt nyugdíjaztatása után is – az elnök, Lovassy Sándor maradt. Visszatekintő tanulmányában (<i>Hetven éves a keszthelyi Balatoni Múzeum</i>) Sági Károly a következőket írta: </span></span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">„A vesztes háborút követő pénzromlás nullává olvasztotta a múzeumépületre kiutalt addigi államsegélyt, a gazdasági helyzet hosszú időre lehetetlenné tette az intenzívebb gyűjtőmunkát. Dr. Lovassy Sándort és dr. Csák Árpádot azonban nem olyan fából faragták, hogy visszarettenjenek a nehézségektől. A világháborút követő időszak az önálló múzeumépület kiharcolásának korszaka volt.”</span></span> </p>
</blockquote>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/001_3.jpg" alt="001_3.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="262" height="433" style="margin-right: 5px;" /></span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">1921. január elsejétől Csák Árpád titkári díjat kapott, hivatalosan is, a minisztertől. Ma úgy fogalmazhatunk: Csák Árpád tartott a látogatók számára idegenvezetést minden nyitvatartási napon. 1923-ban a Balatoni Múzeum már fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepelhette. (Július 29-én az Uránia Színházban volt az ünnepség.)</span><span style="font-size: 9.5pt; color: #222222;"></span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">A Festetics-féle versenyistálló épületének bontását 1925. január 19-én kezdték meg. A benne lakó nehéz sorsú, feltehetően még első világháborús menekülteket a város juttatta új fedél alá. A Balatoni Múzeum jövendő épületének fundamentumán az első kapavágás 1925 szeptemberében történt. A versenyistálló bontási anyaga halomban várakoztak addig. A helyi sajtó szerint: </span></span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">„Tavasztól őszig ott búslakodtak a Balatoni Múzeum és Kultúrpalota kövei a város végén. Senki se társalgott velük, legfeljebb az őr és dr. Csák Árpád, aki úgyszólván naponként körüljárta a téglahalmokat.”</span><span style="font-size: 9.5pt; color: #222222;"></span></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/32890.jpg" alt="32890.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">Az utókor megtalálta 1977-ben a múzeum épületének felújítási munkálatai közben Csák Árpád úgynevezett időkapszuláját, az időre bízott palackpostáját, amelyet 1929. szeptember 4-én a lépcsődísz oltalma alá helyezett. Bilkei Irén számolt be 1987-ben a szenzációs leletről, a két üveghengerbe rejtett üzenetről, amely a múzeum-alapítás történetét írta le, melléje pedig korabeli pénzt és újságpéldányt tett. (Külön írást tervezünk szentelni e rendhagyó módon föladott és kézhez kapott levél bemutatásának.)</span><span style="font-size: 9.5pt; color: #222222;"></span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">Csák Árpád szervezői, tudományos, esszéírói munkái a harmincas évekre teljesedtek ki, miközben pontosan, lelkiismeretesen vezette esztendőről-esztendőre titkári beszámolóit, jelentéseit a múzeumból a köz számára is. Csák Árpád látta maga körött a valóságot: „sivár és szinte vigasztalan állapotok vannak a közélet minden terén, ezek a szomorú állapotok észlelhetők a közművelődés, kultúra mezején is.” A nehéz pénzügyi körülmények dacára bővítik Lovassyval a könyvtárat (állománya a 7000 darab felé közelített a harmincas évek elejére), Badacsonyban Szent László dénárjaira lel, Egregynél pedig római falakat, mozaikokat, festményeket...</span><span style="font-size: 9.5pt; color: #222222;"></span></span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/32896_2.jpg" alt="32896_2.jpg" class="open-in-modal imgright" width="270" height="357" style="margin-left: 5px;" /></span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">A Keszthelyi Hírlap 1932. június 26-i számában afféle korabeli rádiós jegyzet jelent meg Vitéz Somogyvári Gyula egy hétfői napon elhangzott irodalmi műsoráról. A közvetítésben elhangzottak a Keszthelyhez kötődő költők versei, Berzsenyié. Kisfaludy Sándoré és Dukai Takách Judité. Somogyvári e műsorában megemlékezett Festetics György grófról is. Idézem a továbbiakban a helyi Hírlap beszámolóját: „...az új Keszthelyből a Balatoni Múzeum állt a bennünket érdeklő rész középpontjában. Különös elismeréssel emlékezett meg Gyula diák Csák Árpád dr. múzeumi titkárról, érdemeiről és nagy tudásáról.”</span><span style="font-size: 9.5pt; color: #222222;"></span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;">Életművének írásos része megtalálható a Balatoni Múzeumban, négy kötetbe gyűjtötte munkáit <i>Helikoni ibolyák</i> (<i>Lelkem naplója</i>) címmel.</span><span style="font-size: 9.5pt; color: #222222;"></span></span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="font-size: 13.5pt;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="color: #222222;">A múzeumalapítók - köztük Csák Árpád - emléktáblája a Balatoni Múzeumban</span></span></small></span></h5>
<p> </p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/6482.jpg" alt="6482.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="369" height="249" style="margin-right: 5px;" /></span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222; font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Csák Árpád 1935-ben nagybeteg volt már. Ekkorra sikerült a Balatoni Múzeum teljes anyagát az épületében elhelyezni. 1936 januárjára sikerült hivatalosan és megnyugtatóan elintézni a múzeum addig még függőben lévő telekkönyvi státuszát. Csák Árpád még megérte ezt a kedves intézményével kapcsolatos jó hírt.</span><span style="font-size: 9.5pt; font-family: 'Arial',sans-serif; color: #222222;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 13.5pt;"><em><span style="color: #222222; font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Írta:</span></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222; font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Németh István Péter </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 13.5pt; color: #222222; font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">(Balatoni Múzeum)</span></p>
<h5 style="text-align: left;"></h5>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F05%2F18%2Fa_muzeumalapito_emlekezete%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F05%2F18%2Fa_muzeumalapito_emlekezete%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F05%2F18%2Fa_muzeumalapito_emlekezete%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A múzeumalapító Csák Árpád emlékezete"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/05/18/a_muzeumalapito_emlekezete#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/13976784" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/32894.jpg
https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/05/10/115_eve_szuletett_vajkai_aurel_a_balatoni_muzeum_egykori_gyakornoka
115 éve született Vajkai Aurél, a Balatoni Múzeum egykori gyakornoka
2018-05-10T11:59:28+02:00
2018-05-10T11:59:28+02:00
balatonimuzeum
https://blog.hu/user/1322169
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/v_95_tif.jpg" alt="v_95_tif.jpg" class="open-in-modal imgright" width="359" height="361" style="margin-left: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Május 14-én lenne 115 éves Vajkai Aurél, a magyar néprajztudomány egyik meghatározó egyénisége. De mi köze van a tudománytörténeti szempontból is jelentős néprajzkutatónak a keszthelyi Balatoni Múzeumhoz?</span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><br /></span></p>
<h5 style="text-align: right;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Gyűjtés közben</span></small></h5>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><strong></strong></span><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Vajkai 1939-ben gyakornokként dolgozott a keszthelyi múzeumban, majd az elkövetkező évtizedekben folyamatos szakmai kapcsolatban állt a keszthelyi kollégákkal, mint például Darnay-Dornyai Bélával és Petánovics Katalinnal.</span></p>
<p><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/v_1_tif.jpg" alt="v_1_tif.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="334" height="225" style="margin-right: 5px;" /></span></p>
<h5 style="text-align: justify;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Disznóvágás – pálinkázás, 1964.</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Tavaly – Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzatának megkeresésével egyidőben – több doboznyi fotó érkezett hozzánk. A dobozok tartalma 2500, kisméretű fekete-fehér fénykép, Vajkai Aurél hagyatékából. Az anyag Vajkai Zsófia jóvoltából került hozzánk, aki, a felvételek helyszíne miatt, a múzeumnak ajándékozta édesapja hagyatékát.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/v_66_tif.jpg" alt="v_66_tif.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Az orvosból lett néprajzkutatót cigányasszony gyógyítja</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Szinte az összes kép Cserszegtomajon és annak határában készült, illetve a település történetével kapcsolatos térképek vagy rajzok fotója. Ezekből a felvételekből válogattam 100 db-ot Vajkai halálának 30. évfordulójára, majd állítottuk ki Kocsis Zsuzsával a cserszegtomaji általános iskolában (Vajkai Cserszegen című fotókiállítás, 2017. november 29.).</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/v_74_tif.jpg" alt="v_74_tif.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Disznóvágás – kolbásztöltés, 1964</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">És mi köze Vajkai Aurélnak Cserszegtomajhoz? Lánya leírása kiválóan érzékelteti, hogyan is került édesapja Cserszegre:</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">„<em>Először a táj szépsége ragadta meg, majd ahogy közeledett az emberi lakhelyhez, neki, aki mindenféle zártságot, kötöttséget nehezen tűrt, nagyon megfelelt a szabadon bejárható hegyközség, ahol sem kerítés, sem dühös kutya nem állta útját. Még közelebb jutva, a saját rendszeretetéhez hasonló rendet talált a cserszegi ember házatáján: a gondozott szőlősorok, a mértani pontosságú farakás, a házak hátához támasztott kukoricaszár, amely a hidegtől óvta, mind nagyon tetszett neki. De mindenek előtt a cserszegi ember keltette fel érdeklődését, mert annyira mások voltak szegényparaszti létük mellett élő „polgári" öntudatukkal mint a korábban megismert falusi emberek. Ott, Cserszegen ismerte meg édesanyámat, aki tősgyökeres cserszegi volt, általa rokonságba került szinte az egész „heggyel"…”</em></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/v_83_tif.jpg" alt="v_83_tif.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Vajkai a szőlőben</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Tehát, Vajkai beházasodott Cserszegre (felesége Mosdósi Terézia), 1944-től állandó cserszegi lakos volt, míg 1950-ben ki nem nevezték a veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatójának. Akkor Balatonalmádiba költözött, de vissza-visszajárt Cserszegre, majd 1961-ben felépítettek egy „kisházat” azon a telken, melyet felesége kapott örökségül. A múzeumba került fényképfelvételek nagy részén éppen azt tudjuk nyomon követni, hogyan épült-szépült a kis házikó, és hogyan élt Vajkai kis családjával tavasztól őszig a hegyen.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/v_18_tif.jpg" alt="v_18_tif.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<h5 style="text-align: center;"><small><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">A cserszegi kisház teraszán</span></small></h5>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Vajkai néprajztudományban betöltött szerepét többen is méltatták, kiemelve a cserszegtomaji évek hatását munkásságára. Ezért most álljon itt néhány kép a Balatoni Múzeum új szerzeményeiből, a cserszegiek által is ismert „Aurél bácsiról”, aki az egykori hegyközségbe érkezve maga is cserszegi emberré változott. Lánya szavaival élve: </span><br /><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;"></span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">„…jól látta a lassú, tétovázó, szemlélődő, a természetet jól ismerő és azzal minden misztikától mentes, jó viszonyban lévő, de az újításoktól ódzkodó, lelke mélyén babonás cserszegi embert, ő maga is ilyen lett lassan, ahogy öregedett. (Kivéve a babonát, mert az ellen haláláig tűzzel-vassal harcolt.)”</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Írta: </span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Gyanó Szilvia (muzeológus, Balatoni Múzeum)</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">Vajkai Aurélról bővebben:</span></em></p>
<p style="text-align: left;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">VAJKAI ZSÓFIA: Vajkai Aurél és Cserszegtomaj In: Honismeret, 31. évf. 6. sz. (2003.) http://epa.oszk.hu/03000/03018/00177/pdf/EPA03018_honismeret_2003_06_014-016.pdf</span></p>
<p style="text-align: left;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">PETÁNOVICS KATALIN: Dr. Vajkai Aurél 75 éves In. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14., 1979.11-18. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_VESZ_Veszprem14_Tortenelem/?pg=12&layout=s</span></p>
<p style="text-align: left;"><span style="font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif;">LACKOVITS EMŐKE: Vajkai Aurél a néprajztudós-muzeológus (1903. május 14 — 1987. november 27.) In: Emlékkötet Vajkai Aurél születésének századik évfordulójára, Veszprém 2003. 5-24. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_VESZ_Sk_05_Vajkai/?query=szo&pg=0&layout=s</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F05%2F10%2F115_eve_szuletett_vajkai_aurel_a_balatoni_muzeum_egykori_gyakornoka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F05%2F10%2F115_eve_szuletett_vajkai_aurel_a_balatoni_muzeum_egykori_gyakornoka%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbalatonimuzeum120.blog.hu%2F2018%2F05%2F10%2F115_eve_szuletett_vajkai_aurel_a_balatoni_muzeum_egykori_gyakornoka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=115 éve született Vajkai Aurél, a Balatoni Múzeum egykori gyakornoka"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://balatonimuzeum120.blog.hu/2018/05/10/115_eve_szuletett_vajkai_aurel_a_balatoni_muzeum_egykori_gyakornoka#comments"><img class="item_ctp" src="https://balatonimuzeum120.blog.hu/rss/image/post/id/13903990" border="0" /></a><br /></p>
0
Balatoni Múzeum 120
https://balatonimuzeum120.blog.hu
https://m.blog.hu/ba/balatonimuzeum120/image/v_95_tif.jpg